Kevés ideje van a kormánynak, hogy biztosítsa 660 ezer lakás melegét: a távhőcégek pluszpénz híján már novemberben szorult helyzetbe kerülhetnek

Továbbra is nyitott kérdés, hogy rezsivédett marad-e a távfűtés. A hőmennyiség csökkentése ugyanis nem oldja meg a távhőkassza ezermilliárdos hiányát.

Novemberben várják az első állami kompenzációt a távhőszolgáltatók az októberben induló gázév első hónapja után. Már ez az első kompenzációs-számla is igen borsos lesz: a távhő cégek várhatóan 80-100 milliárd forintos igényt jelentenek be, miközben a távhőkasszában júliusban alig 11 milliárd volt. (Azt, hogy most mennyi van a kasszában, nem árulta el lapunknak a kormányzat.) A cégek évek óta kompenzációt kapnak a valódi költségeik és a rezsicsökkentett ár közötti különbség fedezésére, csakhogy az elszabaduló energiaárak miatt a kiadásaik és a bevétel közötti differencia most minden eddiginél gyorsabban nő.

„Ha a szolgáltatók nem kapják meg a költségeik és a bevétel közötti különbözetet és nem tudják kifizetni a gázkereskedőt, akkor elindulhat egy folyamat, amelynek a végén a kereskedő szélsőséges esetben elzárhatja a gázcsapokat. Ennek természetesen van egy technikai átfutási ideje, amit befolyásol a kereskedő és a távhőcég közötti szerződés. De ha a kikapcsolás megtörténne, akkor a szolgáltató gáz híján nem tudna miből hőt előállítani, így az általa ellátott területen megszűnne a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás. Ilyen még nem volt Magyarországon, de most megtörténhet, ha a távhőkasszában nem lesz ott a megfelelő összeg” – válaszolta a Népszava kérdésére Bali Gábor, energetikai szakértő, aki korábban a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének konferenciáján elemezte a távhőpiac helyzetét.

A távhőszolgáltatók az önkormányzatokkal ellentétben nem idén, az elszálló energiaárak láttán fordultak a kormányhoz energiakompenzációt kérve, ezt számukra évek óta jogszabályok biztosítják. A fogyasztói árat ugyanis a rezsivédelmi program keretében a kormány 2014-ben befagyasztotta, azóta a cégek bevétele változatlanul 115 milliárd forint évente, ami egyre kisebb mértékben fedezi a szolgáltatás költségét. A sorozatos csődök elkerülése érdekében a távhőszolgáltatók az elismert költségek és az árbevételeik különbözetére támogatást kapnak az állami távhőkasszából.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – a jobb árban bízva – az utolsó pillanatig kivárva, augusztus végén rekord magasan több mint 300 euró/MWh-s áron rögzítette a földgáz referencia költségét, amely áron a távhő cégek beszerezhetik a szükséges földgázt 2022 végéig.

Mivel az energiahivatal ezt a magas árat nem egész évre, csak 3 hónapra rögzítette, így ez jóval kevesebb is lehet, ha például a 2023 első negyedéves árat jókor, jobb áron rögzítik. Mint Bali Gábor hangsúlyozza: „a távhőkassza feltöltése az állam feladata a jelenlegi távhő piaci modell szerint. A szolgáltatók körében erős az aggodalom a jövőt illetően, de miután más lehetőségük nincs, bíznak abban, hogy a kormány megoldja ezt a kényes helyzetet”.

A földgázzal működő távhőszolgáltatók szinte kivétel nélkül megkötötték már a szerződéseket a szükséges energiamennyiségre a kereskedőikkel. A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila egy múlt heti konferencián azonban arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben.

„Az ellátáshoz szükséges hőmennyiség csökkentése csak akkor valósulhat meg, ha ezt központi úton, jogszabályi alapon rendeli el a döntéshozó” – figyelmeztet az energetikai szakértő. Az átadott hőmennyiséget, a lakásokban biztosítandó hőmérsékletet, illetve a meleg víz hőfokát a fogyasztóval – jellemzően társasházakkal, intézményekkel – kötött egyedi szerződésekben rögzítik a szolgáltatók. Nem egy esetben ezeket a paramétereket önkormányzati rendelet is szabályozza. A távhőszolgáltatók ettől egyoldalúan nem fognak eltérni, nem is tehetik meg, hiszen az szerződésszegésnek minősülne. Az önkormányzatok vélhetőleg szintén nem adnak erre felhatalmazást. A hőmennyiség csökkentése tehát csak egy miniszteri rendelet, vagy éppen egy törvénymódosítás révén, központi intézkedésként rendelhető el. A hőkassza hiányát azonban ez érdemben nem befolyásolná.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter két hete tagadta, hogy áremelésre készülne a kormány, ám Palkovics László ipari miniszter az ATV-nak adott interjúban már korántsem volt ilyen kategorikus. (A Népszava nem kapott választ a kérdéseire a Technológiai és Ipari Minisztériumtól.) Arra a kérdésre, hogy a távfűtésnél is bevezetik-e az áramnál és a gáznál már alkalmazott piaci árat bizonyos fogyasztás felett, mindössze annyit válaszolt Palkovics: „Ezt még nem tudjuk”. Majd hozzátette: a hőmennyiség 10 százalékos csökkentése mínusz 2 fokot jelentene. Az állami intézményekben 25 százalékos energiamegtakarítást írt elő a kormány, ez a távfűtött lakások esetében cirka 5 fok mínuszt eredményezne, azaz 20 C körül átlaghőmérsékletet. Palkovics hangsúlyozta: a jövő téli szezonra minden lakásban meg kell teremteni a hőmennyiségmérés feltételeit. Ám erre aligha lesz elég az 5 milliárdos kerettel indított kormányprogram, főként akkor, ha a távhőcégek zöld energiára való átállítását is ebből fedeznék. Ráadásul mindez nem ad választ a legsürgetőbb kérdésre: ki fizeti be a távhőkasszába a hiányzó százmilliárdokat?