Addig harcolt az EU-val az Orbán-kormány a szociális otthonok miatt, amíg veszélybe nem került 50 milliárd forint

Most már enged a kabinet, de lehet, hogy túl későn.

Öt évvel ezelőtt indult nagyszabású, úgynevezett „kitagolási” program a szociális szférában: ennek célja az volt, hogy felszámolják a fogyatékossággal élők nagy, bentlakásos otthonait, az ott élőket pedig kisebb, jellemzően 12 fős, önálló életvitelt is lehetővé tevő, lakóotthonokba költöztessék. Minderre 77 milliárd forintot biztosított az EU, de eddig csak kevesebb, mint 23 milliárdot sikerült felhasználni. A megmaradt több mint 50 milliárd forint sorsa kétségessé vált. Azért, mert a kitagolás 2017-es indulása után a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó civil szervezetek súlyos kritikát fogalmaztak meg a programmal kapcsolatban, majd 2019-ben egy ENSZ vizsgálóbizottság érkezett Magyarországra, amely megerősítette aggályaikat: hiányosságokra, hibákra mutattak rá. A vizsgálóbizottság 2020-as jelentése megállapította, hogy a tervezett lakóotthonok ugyanazt az intézményi struktúrát folytatják kicsiben, aminek a felszámolása lenne a feladat, akadályozzák a lakók önálló életvitelét és társadalmi befogadásukat.

– Igaz, hogy az elkészült új, 12 fős otthonok korszerűbbek, mint például a 255 fős csákánydoroszlói intézet, vagy pláne a 735 férőhelyes pszichiátriai betegek otthona Szentgotthárdon, de sokszor nem adnak több jogot a bentlakóknak, mint ezek a giga intézmények. Az új házak nagy részét ugyanis kis falvak szélén, mindenféle közszolgáltatástól, a település közösségétől távol vagy a régi intézmény mellé építették fel, ahol a lakók nappali foglalkoztatása szegregáltan folytatódik, előfordul, hogy a régi intézmény épületében – sorolta a gondokat Környei Kristóf, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Egyenlőségprojektjének munkatársa, aki szerzője volt a kitagolás állásával részletesen is foglalkozó, nyáron megjelent TASZ-elemzésnek.

– Az Európai Uniónak is kínos, hogy olyan projekteket támogatott Magyarországon, amelyek szembe mennek a fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ egyezményben foglalt emberi jogi követelményekkel – magyarázta Környei Kristóf, miért fagyasztotta be a támogatást az EU.

A program elakadásáról a számok is tanúskodnak. Jelenleg 123 működő, 50 főnél nagyobb tömegintézmény és az ezekben lakó 16 ezer ember vár a változásra. A kormány azt ígérte, hogy 2023-ra 10 ezer fogyatékos ember számára teremtik meg az önálló élet esélyét. Ehhez képest a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) lapunk kérdésére azt közölte: eddig 32 településen 93 lakóotthonba költözött be 1096 lakó. Emellett – tették hozzá – 25 településen készen van további 60 épület, ami 673 még egyelőre üres helyet jelent. Építkezés három településen van folyamatban, 13 lakóotthonban 156 embernek alakítanak ki szállást. Ez összesen 1925 új megfelelő férőhelyet jelent eddig a jövő év végéig ígért 10 ezerből.

Aligha függetlenül ettől idén augusztusban megjelent egy tervezett újabb pályázati kiírás szövege a kormányzati pályázati portálon: ebben pedig célként szó szerint az ENSZ bizottság elvárásait fogalmazták meg. Információink szerint az Európai Bizottság kifejezetten kérte Magyarországot, hogy csak ennek megfelelő felhívásokat tegyen közzé. A tervezet ezért olyan mintaprojektek támogatására kínál 80 millió és egymilliárd forint közötti összeget, amelyekben a fogyatékossággal élő emberek maguk alkalmazzák azokat a személyeket, akik segítik őket, hogy önálló döntéseket tudjanak hozni.

Érdeklődésünkre az uniós pénzekért is felelős tárca nélküli miniszter, Navracsics Tibor hivatala is megerősítette, hogy „az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeként” tart ennek és egy másik kitagolást célzó pályázatnak az előkészítése, s hozzátették: további hasonló pályázatok kiírásán is dolgozik a kormány. Kérdés, marad-e elég arra, hogy a határidőig felhasználják az uniós keretet.