Almási Miklós;

2022-09-26 14:17:00

Alma 90

Almási Miklós ma kilencven éves. Mindenki, aki közelebbről ismeri, annak Alma. És persze, mindenki ismeri, akinek volt vagy van valami köze esztétikához, közgazdasághoz vagy legújabb „mániájához”, a telekommunikációs világhoz. Igazi maradványa, itt felejtett emléke a reneszánsz, polihisztor világnak, amely zavarba hozza olvasóját, mert Alma mindig arról ír, ami épp foglalkoztatja. Ezért nem lehet beskatulyázni; az a manapság ritka gondolkodó ember, aki az egészet próbálja megragadni, aki a lehetetlen kihívásaival küszködve is az egészben próbál valamiféle logikát, rendezőelvet felfedezni.

Közben maga is kételkedik: „Nem hiszek a világ totális magyarázatának lehetőségében. Minden egész eltörött – mondanám Adyval. Széttört. A hidegháború után jött Fukuyama, hogy vége van a történelemnek, és jön az örök béke. Hát nem az jött, mert Amerika mellett kialakultak olyan új világcentrumok, mint Kína, az arab világ, Indiáról meg Afrikáról nem is beszélek. Nincs értelme ezeket összehozni egyetlen elméletbe. Viszont vannak olyan kis mellékutak, ahol érdemes keresgélni. (...) Talán legfontosabbnak A látszat valósága című könyvemet tartom, amely 1971-ben jelent meg. Azt próbáltam bizonyítani, hogy a valóság eltűnt, helyette egy látszatvalósággal operálunk. Mára ez a jóslat beteljesedett. Nem találsz valóságot, mert az információs társadalom csak arra jó, hogy az információkat elrejtse. Fölgyorsult a látszat uralma, amit én ott próbáltam filozófiailag levezetni Hegelből, Marxból. (…) hiába tudjuk, hogy az igazság valahol máshol van, ezzel lehet dolgozni, ezzel lehet és kell együtt élni.”

Esztéta volt és maradt – ifjú korától Lukács György tanítványa –, amíg érdeklődési körének tágulása nem feszítette szét az esztétika kereteit. Azóta „csak” a mindenről publikál könyveket, esszéket és – a Népszava rendszeres külső szerzőjeként – a mindennapi esztétika nyomait kutató cikkeket. Alma érdeklődési köre állandóan változik: ami viszont változatlan, az etikai tartása, hajlíthatatlan gerince. Maradt, aki volt: megkerülhetetlen ember. Lehet ennél is több valaki?