Akár családiasnak is lehet nevezni a Metropolitan Museum of Art (Met) kapcsolatát az FBI-al, miután a rend őrei az utóbbi időben szinte haza járnak az intézménybe, tisztázatlan eredetű kincsek után szimatolnak, és nem távoznak üres kézzel. Legutóbb egyebek mellett a Panama Papers nyilvánosságra kerülésében közreműködő, Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma jóvoltából értesülhetett a világ a Met-nél folyó vizsgálatok újabb eredaményeiről. A nyomozók hálóján az állandó gyűjtemény 27 darabja akadt fenn, olasz, görög, egyiptomi tárgyak eredete bizonyult törvénytelennek. Alig egy hónappal ezelőtt egy razzia során 22 tárgyat foglaltak le, a 11 millió dolláros antik kollekcióban egy VI. századi hindu szobor, valamint egy athéni márványfej, i.e. 200-ból volt a legizgalmasabb. Az utóbbi egy évben 12 házkutatást tartottak a New York-i múzeumnál, az intézmény érintett a Louvre-botrányban is. Az ügyben fejek hullottak a franciáknál, őrizetbe vették a Louvre volt igazgatóját, és több műtárgykereskedőt is. Májusban öt egyiptomi, a 2011-es zavargásokban ellopott antikvitást foglalt le a hatóság, eladójuk ugyan az volt, akitől a Louvre is bevásárolt. A napokban ezeket az értékeket átadták az egyiptomi konzulnak, aki 11 további, más intézményben őrzött antikvitásnak is örülhetett.
Tavaly ősszel egyébként az egyik legnagyobb adományozó, a Michael Steinhardt vezette el a Met-be a hatóságokat. A manhattani ügyészség ugyanis egyfajta vádalkut kötött a milliárdossal, akit 70 millió dollár értékű lopott antikvitás ügyében vizsgáltak, ezek közül néhány a Met-nél volt kölcsönben. Steinhardt-ot és feleségét egy életre eltiltották a műgyűjtéstől, a Met pedig hallgatott arról, hogy három darabot lefoglaltak a milliárdoshoz kapcsolható tételekből. És kapcsolatukat - amelynek szorosságát mi sem jelzi jobban, minthogy a görög szekció névadója Steinhardt - sem tárta a nyilvánosság elé. Az utóbbi három hónapban, a mostani a harmadik ceremónia volt, amelynek keretében az olaszok birtokba vehettek már elveszettnek hitt kincseket. Júliusban 142 műtárgy visszaadásáról döntöttek a tengerentúl, köztük 48 került ki Steinhardt elkobzott tárgyai közül.
Idén azután tovább gyorsultak az események, amelyek sorában a napokban görög kincseinek inthetett búcsút a Met. A Küklád szigetekről származó tárgyakat, szám szerint 160-at, a filantrop üzletember, Leonard N. Stern ajándékozta az intézménynek. Az érintettek nem számoltak be részletekről, annyi bizonyos, hogy a kincsek illegális ásatás révén kerültek napvilágra. A botránykrónikát gyarapítják a kambodzsai követelések, amelynek ugyancsak a Met az érintettje, míg egyik főszereplője, egy hajdan makulátlan renoméjú, brit-thai üzletember, a Khmer művészet szakértője, aki később bekerült a hatóság látókörébe, mint feketekereskedő. A 2020-ban elhunyt Douglas Latchford és a Met kapcsolata 1983-ban kezdődött, akkor - a katalógus szerint - szimbolikus áron adott át 13 Khmer szobrot „hálából” a kurátor Martin Lerner, az intézmény ázsiai gyűjteményének fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseiért. Tucatnyi tárgyról állítja Kambodzsa, hogy lopott, és nem akármilyen információforrásra, magára a tolvajra támaszkodnak az illetékesek.
A célkeresztbe azonban nem csak a Met, hanem más intézmények is bekerültek. Augusztus végén a Los Angeles-i Getty Museum is bejelentette, visszaad négy szobrot Rómának, közöttük a legismertebb az Orfeusz és a szirének, amelyet i.e 350 körülire datálnak a kutatók. J. Paul Getty 1976-ban vásárolta meg a Bank Leu nevű, azóta megszűnt svájci banktól, 550 ezer dollárt adott érte Jiří Frel, az intézmény akkori kurátora tanácsára. A szakembernek 10 évvel később távoznia kellett, adómanipulációkat bizonyítottak rá, amelynek révén nem csak ő, de a Getty kollekciója is gyarapodott. A múzeum az utóbbi években már tucatnyi értéket szolgáltatott vissza az olaszoknak, egy szoborhoz azonban foggal-körömmel ragaszkodik - bírósági ítéletek ellen harcolva őrzi a Victorious Youth-t. A dicső ifjú atléta szobra - 1964-ben itáliai vizeken, egy Adriai-tengeri kikötőváros, Fano mellett került egy halász hálójába, majd 1977-ben a Getty alapítványhoz, a neves művészettörténész Marion True közreműködésének köszönhetően. A kurátor - akinek nevéhez számos zavaros ügy is kapcsolódik, és bírósági eljárások sora indult - 3,95 millió dollárért szerezte meg egy brit kereskedőtől.
Augusztusban a washingtoni Museum of the Bible is megvált egy kézzel írott ezeréves evangéliumtól, amelyet 1917-ben loptak el egy ortodox kolostorból Észak-Görögországban. Az érték több kereskedő kezén is megfordult, az USA-ban 1958-ban bukkant fel először, majd 2011-ben a Christie’s árverésén kelt el.
Felkészületlenek, vagy bűnözők a sorolt ügyek szereplői - teszik fel a kérdést az elemezők, és a közvélemény is kíváncsi a valóságra, különösen a reflektorfényben álló intézmények esetében. Egyre aggasztóbb a Met hozzáállása. Bírálja a szakma, hogy a múzeum képtelen korrekt választ adni a szerzemények eredetét firtató kérdésekre. Nemzetközi szélhámosok áldozatai vagyunk - magyarázkodik a Met, szigorúbb vizsgálatokat, előírásokat ígérve a jövőbeni vásárlások esetére. ,,Egy ilyen kiemelkedő intézménynek kötelessége hogy komoly kutatásokkal alapozza meg gyűjteményét, ismerje a birtokba vett értékek történetét és csak tiszta forrásból építkezzen. Ez a legfontosabb része az elvárt átláthatóságnak” – fogalmazott minap a New York Times-nak, Derek Fincham műtárgyszakértő, a Huston-i jogi kar professzora. Ami a következményeket illeti, a Met egyelőre nem szembesült felelősségre vonással, és a hatóságok diszkrécióval kezelik az ügyeket. „A vizsgálat még koránt sem zárult le, de a most még csendben folyó akciók és várhatóan a lefoglalások is felgyorsulnak”- árulta el a tényfeltáró újságírók képviselőjének Matthew Bogdanos, Manhattan helyettes ügyésze.
Fekete kezek az urak játszóterén
Hogy mi minden előfordul a műtárgypiacon, amit az átlagember fehérkesztyűs úriemberek játéktereként tart nyilván, annak egy kíváló illusztrációja a történet, amelynek főszereplője egy 81 esztendős libanoni származású díler, aki New York-ban, Bejrutban, és Párizsban is otthon van. Georges Lofti, évekig segítette információkkal a piac bűnüldözőit, világszerte illegális ügyletek szereplőire nyomára bukkantak segítségével, hogy azután augusztusban letartóztatási parancsot adjanak ki ellene. Műkincs csempészettel, lopott tárgyak birtoklásával vádolják, miután százával találtak nála Közel Keletről, a mediterrán térségből származó tisztázatlan hátterű antik tárgyakat. Lofti 2021-ben még úgy gondolhatta, miután élvezi partnerei bizalmát, mindent szabad, így vesztére meghívta őket Jersey City-beli raktárába. Azt remélte, hogy Matthew Bogdanos, a Manhattan-i ügyészség műtárgy kommandójának feje, valamint Robert Mancene, nemzetbiztonsági ügynök - mindkettőjükkel évek óta együttműködött -, megerősíti kollekciójának makulátlanságát, megkönnyítve eladásukat, illetve esetleges elajándékozásukat. A kifehérítés helyett azonban jött a fekete leves. ,,A vádlott azt várta, alátámasztjuk az általa bemutatott eredetigazolások, fényképek hitelességét, nem hitte, hogy képesek vagyunk átlátni a szitán" - vallotta a napokban bírósági meghallgatásán Mancene. Lofti nem kispályás, több nagy ügyben is nevet szerzett, így 2019-ben ő adta a tippet Nedjemankh koporsója Met-beli lefoglalásához, ami azután elvezetett a Louvre-ban kezdett vizsgálathoz, amely 56 millió dollár értékű lopott egyiptomi értéket érintett. Most 24 tárgyat foglaltak le készletéből, libanoni, szíriai értékeket.
