– Sorra veszítette el az időközi önkormányzati választások zömét az elmúlt hetekben az ellenzék. Ez különösen fájó volt a budapesti kerületekben, a főváros ugyanis a tavaszi parlamenti választás idején még inkább a baloldalra húzott: a listás szavazatokat 48-41 arányban ellenzéki képviselőjelöltek nyerték – fogalmazott lapunknak Nagy Attila Tibor politikai elemző. Vele arra kerestük a választ: mi lehet az oka annak, hogy az összefogás jelöltjei olyan fővárosi kerületekben és vidéki városi egyéni körzetekben is „elbuknak” az időközi önkormányzati választásokon, amelyekben áprilisban még a kormánypárt jelöltjei szerepeltek gyengébben.
Az elmúlt hétvégén valamelyest szépségtapaszt jelentett erre a folyamatra a IV. kerületi győzelem, ahol az összellenzéki induló, az LMP-s Maholányi Zsolt 695 szavazattal, 50,92 százalékkal nyert, megelőzve a 631 szavazatot begyűjtött fideszes Jókay Attilát, aki a voksok 46,23 százalékát szerezte meg. A politikai elemző szerint azonban az újpesti afféle kötelezően megnyerendő körzet, itt legfeljebb azon lehet csodálkozni, hogy az eredmény viszonylag szoros volt. Más a helyzet Miskolcon, ahol meggyőző fölénnyel futott be a fideszes Barta Gábor (56,24 százalék) az összefogás jelöltjével, a DK-s Sebe-Gazdig Judittal (42,82 százalék) szemben. Fontos megemlíteni azt is, hogy a közel kilencezer lakosú Hajdú-Bihar megyei Derecskén noha papírforma szerint a független polgármester, Rácz Anikó vitte az összes szavazat több mint 72 százalékát, 2045 voksot szerezve, Vitányi István, a térség fideszes országgyűlési képviselője nyíltan beismerte a megyei hírportálon, hogy a nyertes polgármester és csapata az ő támogatását élvezi.
– Noha az elveszített időközi választások komoly figyelmeztetést jelentenek az ellenzéknek, főként a budapesti körzetekben – április 3-a óta a fővárosi időközi választásokon a Fidesz-KDNP kilenc, míg a baloldal csak három helyen nyert –, nem szabad elfelejteni, hogy ezeken a megmérettetéseken a választópolgárok jóval kisebb arányban vesznek részt, mint akár a „rendes” önkormányzati választásokon, akár az országgyűlési voksolásnál – vélekedett Nagy Attila Tibor. Általánosságban így elmondható, hogy
a kisebb településeken néhány száz, a városokban és a budapesti kerületekben 2-3-4 ezer szavazópolgár dönti el ezeknek a helyeknek a sorsát, ami jellemzően 15-20 százalékos részvételi arányt jelent.
Az elemző szerint a választópolgárok most azt is üzenik: nem igazán elégedettek az ellenzéki vezetésű városok működésével, s nem tetszik nekik a baloldali pártok között felszínre tört torzsalkodás, széthúzás, s ezt a folyamatot is „büntetik”, amikor nem mennek el szavazni, vagy éppen nem a baloldali jelöltre szavaznak. Ez utóbbi történhetett most Miskolcon is.
Az ellenzék számára szintén elgondolkodtató lehet, hogy a Fidesz úgy ért el jó eredményeket az utóbbi hetek időközi választásain, hogy ekkora már az állampolgárok saját bőrükön érezhették a megugró energiaárakat, a növekvő inflációt, a romló megélhetési feltételeket – tette hozzá a politikai elemző.
