Kormánypárti és ellenzéki képviselők egyhangúlag szavazták meg azt a rutinszerűnek tűnő intézkedést a parlament nemzetbiztonsági bizottságában 2017. október 11-én, amely lehetővé tette, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. Három ilyen kérelemről is döntöttek, amelyek közül az utolsó egy olyan technológia megvásárlásáról szólt, amely a mobiltelefonok feltörésével az azokon tárolt összes adathoz hozzá tud férni. A rövid leírás ugyan nem tartalmazta, hogy pontosan mely technológiáról van szó, de később kiderült: ez volt a Pegasus-kémszoftver - írja a Direkt36 három, az ülésről konkrét információkkal rendelkező forrásra hivatkozva.
Az eszközt a titkosszolgálati megfigyeléseket technikailag lebonyolító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akarta beszerezni, s az ellenzék is egyhangúlag, kérdés nélkül szavazta meg a kémszoftver közbeszerzések alóli mentesítését.
A tényfeltáró lap cikkéből kiderül, az NBSZ nem közvetlenül vásárolta meg a Pegasust az izraeli NSO Group-tól, hanem az NSO egyik luxemburgi bejegyzésű vállalata volt az eladó, a vevő pedig a Communication Technologies Kft. nevű magyar közvetítőcég.
Ennek tulajdonosai között 2019-ben Pintér Sándor belügyminiszter régi bizalmasa, Tasnádi László is feltűnt, de több más állami megbízást is elnyert, s két-hárommilliárdos bevétel mellett több százmilliós profitot is elkönyvelhetett.
A Pegasust körülbelül nettó hatmillió euróért, akkori árfolyamon átszámítva körülbelül bruttó 2,5-3 milliárd forint közötti összegért vásárolták meg, az NBSZ állítása szerint ez volt a legolcsóbb ajánlat a piacon elérhető hasonló képességű eszközre. Az MSZP-s Molnár Zsolt, mint a Pegasus megvásárlását akkor támogató ellenzéki nemzetbiztonsági bizottsági tag a Direkt36-nak azt megerősítette, hogy „a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakmailag megalapozott, korrekt előterjesztéseket szokott benyújtani, ami nem mondható el minden állami szervről. Tapasztalatom szerint a szakszolgálat beszerzéseivel kapcsolatban az ellenzéki képviselők részéről is mindig megvolt a bizalom.” Molnár Zsolton kívül más ellenzéki bizottsági tag nem reagált a lap megkeresésére. Keresték emellett a kormányt, a Communication Technologies Kft. vezetőjét, Tasnádi Lászlót és az NSO Groupot is, de ők sem válaszoltak.
Tasnádi László pályafutását egyébként a kommunista pártállam titkosszolgálatainál kezdte, előbb a hírszerzésnél dolgozott, majd III/II-es ügynökként. Még Nagy Imre 1989-es újratemetésekor is éppen a BRFK III/II-es operatív tisztjeként beépített ügynököktől, köztük egy volt ÁVH-stól várt jelentéseket. Ez nem jelentett akadályt abban, hogy a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkára legyen. Ebbéli tisztségében a titkosszolgálatokat is felügyelte, azonban a múltja előbb-utóbb ráégett és 2016-ban lemondásra kényszerült. A második Orbán-kormány idején Pintér Sándor kabinetfőnökeként is működött.
A Pegasus beszerzésekor viszont a Communication Technologies tulajdonos-ügyvezetője Neuman Péter volt, aki a Direkt36 információi szerint régóta ismert szereplő a biztonsági eszközök kereskedelmének piacán, s számos olyan állami eszközbeszerzésben vett részt, melyeknek részletei titkosak. Neuman többek között 2013-ban részt vett az amerikai belbiztonsági minisztérium kiberbiztonsági képzésén, jelenleg pedig az Egyesült Királyságban él, ugyanakkor a magyarországi politikában is ténykedett, már az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején is állami megbízásokhoz jutott.
2017 végén, tehát a Pegasus beszerzésének nemzetbiztonsági bizottsági engedélyezését követő hónapokban a Communication Technologies Kft. tulajdonosai között Hetényi László is megjelent, előbb 10, majd 33 százalékos tulajdonrésszel. A terep nem volt új neki, ugyanis 2003-ban is tulajdonos volt a cégben egy rövid ideig.
A cég mindazonáltal kifejezetten a Pegasus-ügyletet követő évben jutott feltűnően magas bevételekhez, a vállalat nettó árbevétele a 2017-es 150 millió forintról 2018-ban hirtelenjében 3,5 milliárdra ugrott.
Az utóbbi néhány évben pedig továbbra is szárnyal a vállalkozás: miközben már Neuman Péter mellett Hetényi László és Tasnádi László is 33-33 százalékos részesedéssel bírt, évi 2-2,5 milliárdos árbevételekhez jutottak, legutóbb, 2021-ben pedig 734 millió forintot vehettek fel osztalékként.
A Direkt36 cikkéből az is kiderült, az NBSZ először 50 eszközre szerzett kvótát, tehát egyszerre ennyi mobiltelefont tudtak lehallgatni az izraeli kiberfegyverrel. Később a kvóta néhány tucattal tovább nőtt. Bár a Pegasus-botrány tavaly nyári kirobbanását követően ősszel az a hír terjedt el, Izrael korlátozta a Pegasus és a hozzá hasonló eszközök exportját, és többek közt Magyarország sem férhet már hozzá a kémszoftverhez, ez ebben a formában biztosan nem igaz, csupán leszűkítették azoknak az országoknak a körét, amelyeknek az izraeli védelmi minisztérium automatikusan megadja az exportengedélyt. És azt sem tudni, hogy Magyarország egyáltalán azok között az országok között van-e, amelyek lekerültek a listáról.
A botrány kirobbanása után ellenzéki képviselők zárt ajtók mögött megpróbálták megtudni, hogy vajon továbbra is használják-e a Pegasus-kémszoftvert, az egyik polgári titkosszolgálat vezetője viszont többször is megkerülte az egyenes válaszadást. Az egyik politikus szerint hiába lepleződött le az eszköz és a vele végzett megfigyelések, bizonyos esetekben a Pegasust azóta ismét használták.
Egy volt magyar titkosszolga továbbá a Direkt36-nak azt mondta, a Pegasus használatát egy időre ugyan felfüggesztették, de később ismét alkalmazták titkos megfigyelésekre.
„A botrány után induló magyarországi vizsgálatok mind arra jutottak, hogy minden teljesen törvényes volt, nincs itt semmi látnivaló. Akkor meg miért ne használhatnák?” - tette fel a költői kérdést a forrás.
