Európában hagyományosan Olaszországban leggyakoribbak a kormánycserék és előrehozott választások, az utóbbi időben Izrael jeleskedik e téren, a zsidó államban ugyanis november 1-én az ötödik előrehozott választást rendezik meg négy éven belül. Bulgária azonban most mindenkit lekörözött, és nagyon arra felé tart, hogy a vasárnapi voksolás se hozzon megoldást a másfél éve tartó politikai válságra, amelyet az energetikai válság, az infláció és társadalmi megosztottság még veszélyesebbé tesz.
A bolgár vesszőfutás 2021. áprilisában kezdődött, Bojko Boriszov és pártja, a konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) 12 éves országlása után. Boriszov akkor még nyert, de nem eléggé, kormányt nem tudott alakítani, viszont politikai káoszt, korrupciós ügyek és beváltatlan reformígéretek tömkelegét hagyta hátra.
A bolgár helyzet sok tekintetben hasonlított a magyarországihoz, mindenekelőtt abban, hogy a médiát egyre jobban kezdte megszállni a hatalom, az igazságszolgáltatást pedig teljes egészében alárendelte céljainak. Boriszov legbiztosabb támasza Ivan Gesev főügyész volt és maradt, aki rendre eltusolta a hatalom korrupciós ügyeit. Idén márciusban, az Európai Ügyészség 120 korrupciós ügyben indított vizsgálata keretében őrizetbe vették Boriszovot, egykori pénzügyminiszterét és sajtótitkárát is. Ám egyetlen nap alatt szabadultak mindnyájan, a Gesev vezette ügyészség ugyanis szembemenve az új vezetésű rendőrséggel, azonnal lépett és közölte: álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá a bűncselekményt, így törvényellenes lenne bármiféle vádemelés ellenük. Gesev közutálatnak örvend Bulgáriában, a 2021-es választást megelőző tüntetések első számú követelése is az ő menesztése volt. Ám Boriszov rezsimje, akárcsak az Orbán Viktoré, bebetonozta kulcsembereit, Gesev is elmozdíthatatlanná vált, az utóbb létrejött sokpárti, ingatag tűz-víz koalícióknak és kisebbségi kormányoknak nem volt törvényes eszköze a változtatásra.
Most pedig Boriszov GERB-je újra vezeti a népszerűségi listát, de az előrejelzések szerint ezúttal sem tud kormányzóképes többséget szerezni. Az utolsó felmérések szerint a GERB támogatottsága 24 százalék, 8 százalékkal előzi meg a júniusban megbukott Kirill Petkov ex-miniszterelnök pártját, a liberális, a korrupcióellenes harc ígéretével tavaly nyáron, a harmadik előrehozott választás véghajrájában megalakult Folytatjuk a Változást (PP) elnevezésű formációt.
Petkov tavaly decemberben alakított négypárti kormányt, amelynek tagjai saját alakulata mellett a Bolgár Szocialista Párt (BSP), a konzervatív-liberális Demokratikus Bulgária (DB), illetve a populista, ugyancsak új párt, a Van Ilyen Nép (ITN) voltak. A jelenlegi kormányválságot a Szlávi Trifonov énekes-televíziós műsorvezető pártja, az ITN robbantotta ki, amely a 2021. júliusi választást még megnyerte, de koalícióképtelennek bizonyult. Trifonov idén június 8-án, a pótköltségvetés vitája kapcsán léptette ki pártját a kormányból, de elsősorban arra hivatkozva, hogy állítólag Petkov miniszterelnök ígéretet tett az Unió felé, hogy Bulgária még júniusban feloldja a szomszédos Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére vonatkozó vétóját. A bolgár-észak-macedón történelmi identitás vita, amelyről lapunk is többször beszámolt, olyan szimbolikus kérdés, amely mélységesen megosztja a bolgár társadalmat (is, meg persze, az észak-macedónt is) és amely képes háttérbe szorítani a mindennapi létet súlyosan befolyásoló gazdasági-társadalmi kérdéseket is.
És ez nem az egyetlen szimbolikus erejű megosztó kérdés. Az Oroszországhoz való viszonyulás legalább ennyire komoly tényező. A reformpárti PP és legnagyobb partnere, a Bolgár Szocialista Párt (amelyhez az ország második mandátumát töltő elnöke, Rumen Radev is kötődik) között is folyamatos a feszültség azóta, hogy Petkov kormánya egy tollvonással 70 orosz diplomatát utasított ki az országból, a teljes diplomáciai szakítás szélére sodorva a két országot.
A jelenlegi helyzetnek két haszonélvezője lehet. Mindenekelőtt a GERB, amely visszakerülhet a hatalomba, bár elemzők szerint kormányt csak akkor tud alakítani, ha Boriszov abban nem kap szerepet. Afelől azonban senkinek sincs kétsége, hogy háttérből úgyis ő irányítana.
A másik nagy nyertes a szélsőjobb Újjászületés párt lehet. A Kosztadin Kosztadinov vezette, 2014-ben alakult formáció EU- és NATO ellenes, revizionista, szélsőségesen nacionalista és elkötelezetten oroszpárti. Előrejelzések szerint több mint tíz százalékra számíthat a vasárnapi voksoláson, amivel az ország harmadik, egyben megkerülhetetlen politikai ereje lesz. A párt nyíltan hirdeti Bulgária és Észak-Macedónia „egyesülésének” szükségességét, nem ismeri el a macedón nemzetet és nyelvet, bolgároknak tartva őket. Ugyanakkor meglovagolja az energiaválságot, azt követeli, hogy annak enyhítésére Szófia egyezzen ki Moszkvával és indítsák újra a Gazprom által még áprilisban elzárt orosz gázcsapot.
