szankciók;

Miközben Orbán Viktor itthon támadja az uniós szankciókat, addig Brüsszelben a büntetőintézkedések megerősítését sürgető nyilatkozatot írt alá

Két irányba megy Orbán.

„Megerősítjük az Oroszország illegális intézkedéseivel szembeni korlátozó intézkedéseinket. Tovább növeljük a nyomást Oroszországra, hogy fejezze be agresszív háborúját”. Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az EU állam- és kormányfői testülete, az Európai Tanács adott ki tegnap délután a négy ukrajnai terület illegális orosz annektálását követően.

Mivel Orbán Viktor tagja az Európai Tanácsnak, ő is aláírta a szankciók és a nyomásgyakorlás fokozására felszólító deklarációt.

Mindeközben idehaza az Oroszország elleni büntetőintézkedések teljes megszüntetését sürgeti és kilátásba helyezte, hogy az állam- és kormányfők októberi találkozóján ezért fog lobbizni. Emellett azzal vádolja Brüsszelt, hogy hazudott, mert azt ígérte, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak és jobban fognak fájni Oroszországnak, mint Európának. A szankciók elleni harcot szolgálja a beharangozott nemzeti konzultáció is.

Orbán Viktor tegnap az állami rádióban például arról beszélt, hogy a válságért továbbra is a szankciós politika a felelős. – Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor kivetették a szankciókat az energiahordozókra – mondta, majd arról beszélt, hogy ezeket a szankciós döntéseket ki lehet javítani.

Az EU országai eddig hét szankciós csomagot fogadtak el és úton van a nyolcadik. Valamennyit az Európai Bizottság dolgozta ki és a tagállamok hagyták jóvá, méghozzá egyhangúan.

Az uniós vezetők – Orbán állításával ellentétben – nem ígérték, hogy a büntetőintézkedések véget vetnek a háborúnak, csak azt állították, hogy ezekkel nyomást gyakorolnak az Ukrajnát megtámadó Oroszországra, és ezek a lépések hatásosak, mert súlyos károkat okoznak Moszkvának. 

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a negyedik szankciós csomag márciusi bejelentésekor például ezt mondta: “Dolgozunk azon, hogy fokozzuk a gazdasági nyomást a Kremlre. Az általunk elfogadott három átfogó szankcióhullám, valamint a szankciók hatályának e heti kiterjesztése nagyon keményen sújtotta Oroszország gazdaságát”.

A korlátozó intézkedések nem pusztán Oroszország gazdasági térdre kényszerítését célozzák, hanem azt is kifejezésre juttatják, hogy az orosz csapatok által elkövetett atrocitások és emberi jogi jogsértések nem maradhatnak megválaszolatlanok. Erre utalt a bizottsági elnök, amikor áprilisban, a bucsai vérengzésről készült megrázó híreket követően javaslatot tett az ötödik szankciós csomagra: “Oroszország kegyetlen és könyörtelen háborút folytat, nemcsak Ukrajna bátor csapatai, hanem a polgári lakosság ellen is. Fontos, hogy ezen a kritikus ponton a lehető legnagyobb nyomást gyakoroljuk Putyinra és az orosz kormányra. A négy szankciócsomag keményen hatott, és korlátozta a Kreml politikai és gazdasági lehetőségeit. Kézzelfogható eredményeket látunk. Az események fényében azonban nyilvánvaló, hogy tovább kell fokoznunk a nyomást.”

Szeptember 28-ikán, a nyolcadik szankciós csomag előterjesztésekor pedig von der Leyen ismét annak a véleményének adott hangot, hogy a szankcióik keményen sújtják Putyin rendszerét és megnehezítik számára a háború fenntartását. “Mi pedig fokozzuk erőfeszítéseinket és haladunk előre”, hangsúlyozta, és ehhez a véleményéhez pénteken csatlakoztak az állam- és kormányfők is, köztük Orbán Viktor miniszterelnök.

Nem úgy, nem akkor, nem annyi

REZSI Ismét példát mutatott tömegmanipulációból és alternatív valóságból tegnap Orbán Viktor az állami rádióban. A többi között arról beszélt, hogy az árakat a brüsszeli politikusok szankciókról szóló (amúgy eddig minden esetben saját kézjegyével is ellátott) politikai döntései hajtották fel. Ennek kapcsán Putyinnak a gázszállítások szűkítéséről-leállításáról, Ukrajna fegyveres lerohanásáról, legutóbb pedig a keleti területek Oroszországhoz csatolásáról szóló döntéseit nem említette.

A kormányfő úgy állította be, mintha a magyar kormány az oroszokkal szembeni uniós szankciók miatt vezetett volna be egyes termékekre hatósági árat. A valóság ezzel szemben az, hogy az üzemanyagokra tavaly novemberben, egyes élelmiszerekre pedig idén február elején, vagyis Ukrajna megtámadása előtt hirdettek ársapkát. A kormányfő azt is mondta, hogy kabinetje nem támogatta volna az orosz olajszállítások korlátozását. Valójában – miként az a miniszterelnök későbbi szavaiból kitűnt –, a magyar kormány hozzájárulása fejében az intézkedés a hazai, a szlovák és a cseh behozatalra nem terjed ki.

Szerinte az EU megsértette azt a korábbi ígéretét, hogy az oroszokkal szembeni korlátozások az energetika területére nem terjednek ki. Bár az Európai Bizottság e kérdésben tényleg ingadozik, az orosz földgázbeszerzést az unió nem korlátozza és ilyen terv nincs is napirenden. Hovatovább a fűtőanyag európai beszállítását, mondvacsinált okokból, maga Moszkva állítja le. Orbán szavaival szemben, miszerint a kormány a vállalkozások rezsijét is a szívén viseli, a valóság, hogy jelenleg a cégek túlnyomó többsége – a háztartásokon kívüli egyéb fogyasztókkal együtt – piaci, olykor a tavalyi több tízszeresére rúgó rezsiszámlát fizet.

Orbán tájékoztatása szerint ha holnaptól nem érkezne gáz az országba, a jelenlegi készletszinttel az ország 4,5-5 hónapig kitartana. Az Eurostat nyilvántartása szerint ugyanakkor tavaly október és idén január között az ország jelenlegi, körülbelül 5 milliárd köbméteres készletszintjénél több, 5,4 milliárd köbméter gáz fogyott. Vagyis a tartalék elvileg sem tartana ki négy hónapnál tovább. Ráadásul a hazai felhasználók a fűtési szezon végéig további mintegy 3,5 milliárd köbmétert égettek el.

A kormányfő által hivatkozott barnaszénprogram – a tűzifaár-befagyasztáshoz hasonlatos – részletei máig nem ismertek.

MARNITZ ISTVÁN