Csak akkor számíthatnak kompenzációra az önkormányzatok, ha már elfogyott minden tartalékuk

Információink szerint ezt üzente a kabinet egy szakmai egyeztetésen.

– Ha az utolsó percben is, de végül nagyon jó áron tudtunk szerződést kötni az október elsejével induló új gázévre. A többi önkormányzatnak ajánlott 1100-2600 forintos köbméterenkénti ár a helyett 880 forint ért kapjuk majd a gázt az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF) keresztül – újságolta Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere. Mint arról korábban írtunk, a kerület nyáron hiába írt ki gázvásárlásra közbeszerzési pályázatot, egyetlen ajánlatot sem kaptak. Ezután fordultak a főigazgatósághoz és írtak ki egy újabb tendert is. Végül a KEF ajánlatát fogadták el, ami ugyan az előző évi egységár tízszerese, de az elrendelt takarékossági intézkedések eredményeként végül csak hatszor akkora lesz a végszámla. Mindezzel elkerülhető az önkormányzati fenntartású óvodák, bölcsődék, művészeti, kulturális és szociális intézmények bezárása, ami gázszállítási szerződés hiányában fenyegetőn tornyosult a kerület fölé.

Nem örülhettek sokáig, hiszen a múlt pénteken megjelent az ipari miniszter távhőrendelete, amelyben meghatározták az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatóknak értékesített távhő árát, illetve a távhőszolgáltatási támogatás új értékeit. A Budapestre vonatkozó adatok alapján Ferencváros is lázas számolgatásba kezdett, hiszen a gázkrízis lezárása után most a zömében lakótelepeken lévő bölcsődék, óvodák és szociális intézmények téli fűtése került bajba.

Azt, hogy jelenleg pontosan hány önkormányzat szorulhat a kormányzat segítségére azért, mert nem tudja állni a dráguló energia miatti mind nagyobb kiadásokat, nem tudni. Lapzártánkig ugyanis nem válaszolt lapunk kérdéseire a Miniszterelnökség és Balla György sem, akinek miniszteri biztosként kell koordinálnia a tárgyalásokat az érintett önkormányzatokkal.

„Hírét se hallottuk még” – mondta a miniszteri biztosról Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke, aki nem is érti a dolgot, hiszen irgalmatlan hosszú ideig tartana mind a háromszáz érintett település vezetőjével külön-külön tárgyalni. „Abban bíztunk, hogy a kormány meghatároz egy piacinál kedvezőbb, mondjuk 5-6-szoros áremelést az önkormányzati intézményeknek. Helyette ráöntötték az egészet a településekre, ami helyenként 15-16-szoros növekedést jelent” – fogalmazott Gémesi, aki a gödöllői megszorításokra vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, csütörtökön döntenek róla, de a „ brutális árhoz brutális korlátozások” tartoznak.

„Már a rendeletet se értem. A távhőszolgáltató cégek szinte kivétel nélkül ugyanattól a két cégtől, az állami MVM-től és az EON-tól veszik az energiát, miért kerül ugyanaz Szombathelyen többe, mint Debrecenben? Ezt a 10-13-szoros drágulást az érintett önkormányzatok már aligha tudják saját maguk kigazdálkodni” – fogalmazott Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, de azt is rögtön hozzátette, hogy az általa képviselt települések döntő többségét a távhőár változása nem érinti, mivel a kisebb településeken ez nem elérhető. Azoknak ott van az áram és a gáz, ami legalább ennyire megfizethetetlen. Most azt ajánlja minden önkormányzatnak, hogy havonta szerződjenek az energiakereskedőkkel, így legalább a kockázati felárat nem kell megfizetniük.

Schmidt szerint mindez Budapesten és a nagyobb városokon kívül valójában a 174 járási székhelyet érinti, ezekben találhatóak ugyanis a gyermek-, kulturális- és szociális intézmények. Az önkormányzatok 80 százalékát kitevő falvakban inkább a közvilágítás a teher. A TÖOSZ elnöke az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) hétfői ülésén 40 milliárd forint működési támogatást kért a 3000 fő alatti, saját adóbevétel híján állami normatívából gazdálkodó településeknek. Ha ezt nem kapják meg, illetve januártól nem a kedvezményes „menedékes áron” kapják az energiát, akkor a szolgáltatások jelentősen sérülni fognak. Mint megtudtuk, a hétfői tanácskozáson a kormányzati oldal képviselő értésükre adták, hogy a kabinet csak közvetlenül a csőd előtt nyúl a települések hóna alá. Azt várják, hogy az önkormányzati szektor használja fel válságkezelésre a félretett 300-400 milliárdos betétállományát. A kormány csak akkor segít, ha azt felélték.