Hibás döntés és rossz irány, hogy a népszámlálási kérdőíven meg kell adni a nevünket és egyéb személyes adatunkat, bár a kérés nem rendkívüli. Más országokban is van példa erre, ahogy a teljesen anonim kitöltésre is, s nálunk is csak azért bizalmatlanok sokan, mert a kormány épp az utóbbi két évben látványosan visszaélt a lakosság vakcinaregisztrációhoz megadott adataival – erről beszéltek lapunknak statisztikusok a múlt szombaton indult népszavazási összeírással kapcsolatban. A hazai viszonyokról sokat elárul, hogy a megkeresett szakemberek névtelenséget kértek.
Utaltak arra, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája a választás előtt fél évvel már csak a kormányzati sikerekről küldött tájékoztatást azoknak, akik megadták az e-mail címüket a friss járványhírek reményében. Az ügy odáig fajult, hogy a Kúria megállapította: a Kormányzati Tájékoztatási Központ a kampánylevelekkel megsértette a választási eljárásról szóló törvényt, de aztán az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntést. A bizalom azonban odalett, sőt adatvédelmi szakemberek egy része ahhoz a példátlan visszaéléshez hasonlította a lépést, amikor az 1941-es népszámlálás nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó válaszait később a német ajkú lakosság egy részének kitelepítésére használták fel.
Ahogy az várható volt a legutóbbi népszámlálás után, az egyik legérzékenyebb kérdés a vallási hovatartozás megvallása. Bár a válaszadás nem kötelező, azt tudni kell, hogy a 2011-es összeírásnál a katolikusok majdnem másfél millióval, a reformátusok félmillióval voltak kevesebben, mint tíz évvel korábban. Nem véletlen, hogy most mindkét egyház hirdetésekben biztatja híveit az adatszolgáltatásra.
A hétvégén egy ideig nem lehetett elküldeni a kitöltött kérdőíveket, amire több szakértő is úgy reagált: várható volt a rendszer összeomlása, mert a háttér informatikai rendszerek fejlesztését a nagy állami intézményeknél csak „kiválasztott” cégek végezhetik, amelyek nem biztos, hogy a szakma csúcsát képviselik.
