Részben ellenzéki támogatással fogadta el az Országgyűlés az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében benyújtott törvényjavaslatok közül az elsőt, a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását. A javaslat végül 136 igen, 7 nem és 14 tartózkodás mellett ment át; a kormánypárti honatyák mellett 17 ellenzéki – 9 momentumos és 8 jobbikos – támogatta a javaslatot, és ugyanígy tett a kormánnyal a legtöbb esetben együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. A jelen lévő hét DK-s képviselő nemmel szavazott, hat-hat szocialista és párbeszédes politikus, valamint a Mi Hazánk két képviselője pedig tartózkodott.
A parlament múlt hétfőn, az őszi ülésszak első napján kezdte tárgyalni azt a törvénymódosító javaslatcsomagot, mellyel a kormány el akarja érni, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz, melyből 3000 milliárd forint felfüggesztésére – két hónap haladékkal – szeptember utolsó vasárnapján tett javaslatot az Európai Bizottság.
A sürgősségi eljárással benyújtott és megtárgyalt törvények közül az elsőt, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítását el is fogadta a parlament.
A további jogszabály-javaslatokról – többek között az Integritás Hatóság, a Korrupcióellenes Munkacsoport és az Alkalmassági Bizottság felállításáról, az információs törvény módosításáról (mely kivezetné, illetve maximálná az adatigénylésekkel kapcsolatos költségeket), az együttműködésről az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal, a közbeszerzésekről, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról elvileg ma voksolnak a képviselők.
Az elfogadott javaslat egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust vezet be a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén. Ez lehetővé teszi a bírói felülvizsgálatot akkor, ha az ügyészség és a nyomozó hatóság elutasítja a feljelentést, illetve dönt a büntetőeljárás megszüntetéséről; vagyis elvileg nem a Polt Péter vezetett ügyészségen múlik majd, hogy egy közvádas ügy eljut-e a vádemelésig. Így például az Elios-ügy, vagy a hasonló, korrupciógyanús esetek is bíróság elé kerülhetnének.
A bizottsági vitában a momentumos Hajnal Miklós négy módosítót adott be az Igazságügyi Bizottsághoz, ám ezeket a kormánypárti többség lesöpörte, ahogyan azt a nyolc szocialista képviselő által benyújtott kiegészítést is, miszerint „az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy haladéktalanul kezdeményezze Magyarországnak az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozását az Európai Bizottságnál”. A Törvényalkotási Bizottságban is csak a kormánypárti tagok módosítói kaptak támogatást, így végül egy ellenzéki változtatási javaslatok nélküli javaslatról szavazhattak a képviselők.
Az ellenzéki pártok közül a DK már egy nappal a voksolás előtt bejelentette, „az orbáni korrupciót támogató javaslatcsomag csak álca, azt a célt szolgálja, hogy újra meginduljanak az uniós pénzek, amiket aztán szintén el tud majd lopni”, így nem szavazzák meg, s „ha a kormány valódi változást akarna, akkor a sajátjai helyett a DK által benyújtott javaslatokat támogatná”.
Ebben többek között az Európai Ügyészséghez csatlakozást, illetve a bíróságok és az ügyészség politikai függetlenségét követeli a párt. A Momentum viszont igennel szavazott, Gelencsér Ferenc pártelnök szerint ugyanis a kormány nem saját akaratából, nem az adófizetők pénzének védelme érdekében tette a javaslatokat, hanem mert „mostanra omlott össze annyira a Fidesz 12 éves gazdaságpolitikai szemfényvesztése, hogy az államcsőd elkerüléséhez minden egyes forintra szüksége van Magyarországnak”. Persze tisztában vannak vele, „ez a csomag nem elég ahhoz, hogy újra sínre kerüljön Magyarországon a jogállam, a korrupció felszámolása, vagy épp a demokratikus működés”, mégis, „aki felelősséget érez Magyarország és a magyar társadalom iránt, annak meg kell szavaznia a magyar kormánnyal szemben támasztott EU-s elvárásokon alapuló törvényjavaslatokat”, ugyanis „az ország egy szociális katasztrófa előszobájában áll”, s ha „megérkeznek a pénzek, a Momentum képviselői minden egyes eurócent elköltését ellenőrizni fogják az új törvényjavaslatok által teremtett lehetőségeken keresztül”.
A Jobbik is támogatta az előterjesztéseket, mert szerintük „Magyarország nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az a pénz, ami nekik jár, az bármilyen hazai döntés miatt, veszélybe kerüljön”, noha vannak kétségeik, miként fogják majd működtetni a rendszert.
