Simán átmentek az uniós pénzek megszerzése érdekében benyújtott törvények is, amelyeknél a bizottsági szakban az ellenzéki módosítókat is lesöpörték a kormánypártok.
„Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő önálló indítvány 151 igennel 12 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett, „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról” 150 igennel, 12 nem ellenében 19 tartózkodás mellett ment át.
Ahogyan hétfőn is – a Momentum és a Jobbik jelen lévő képviselői megszavazták a javaslatokat, a DK-sok viszont nemmel voksoltak, míg az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk tartózkodott, az LMP-sek nem vettek részt a szavazáson.
A képviselőknek ezúttal többek között az Integritás Hatóság, a Korrupcióellenes Munkacsoport és az Alkalmassági Bizottság felállításáról, az információs törvény módosításáról (amely kivezetné, illetve maximálná az adatigénylésekkel kapcsolatos költségeket), az együttműködésről az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal, a közbeszerzésekről, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségekről, a kormányzati jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetés-kötelességéről kellett dönteniük.
Az Európai Bizottság múlt vasárnap tett javaslatot arra, hogy függesszék fel 3000 milliárd forint kifizetését a Magyarországnak járó támogatásból. Az Orbán-kormány két hónap haladékot kapott a bizottsági aggályok eloszlatására.
Az uniós támogatások korrupció-, összeférhetetlenség- és csalásmenetesen hasznosulását felügyelő IH majdani szerepéről Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak a törvény benyújtása után azt mondta, kérdés, valóban független lesz-e a vezetője, s mire terjed ki a jogköre?
A Korrupcióellenes Munkacsoportról úgy vélekedett, jelentősége azon múlik majd, milyen felhatalmazást kap, ugyanis évi néhány jelentés, főként, ha azt a hatóság nem veszi figyelembe, értelmetlen, ahogyan fogalmazott,
„attól nem remeg meg Mészáros Lőrinc tokája…”
Az információs törvény módosításáról, s az adatigénylésekkel kapcsolatos költségelemek kivezetését pedig úgy kommentálta: nem a teljes átláthatósághoz, hanem csak a 2015-16-os állapothoz tér vissza a kormány, s a hosszú évekre titkosított dokumentumok – például Paks II. vagy a Budapest-Belgrád vasút iratai – viszont továbbra sem lesznek hozzáférhetőek. Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója pedig a közalapítványokkal kapcsolatos törvényjavaslatról jegyezte meg, hogy ebben a formában nem jelent érdemi változást, nem ad sziklaszilárd biztosítékot az összeférhetetlenségek megszüntetésére, a jogszabályokkal kapcsolatban kérdés, az Európai Bizottság megelégszik-e a törvénymódosításokkal, vagyis a látszatintézkedéssel, vagy komolyan veszi a szerepét?
A törvényjavaslatokról nemmel szavazó DK szerint egyértelműen az orbáni korrupciót próbálja álcázni a kabinet, s a párt szerint erre utal, hogy
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes máris alkotmánybírósági normakontrollt kért a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hétfőn megszavazott módosításáról.
E szerint a jövőben lehetőség lenne az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentés-elutasításának, illetve a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló döntéseinek bírói felülvizsgálatára, vagyis elvileg nem a Polt Péter vezetett ügyészségen múlik majd, hogy egy közvádas ügy eljut-e a vádemelésig – azaz például az Elios-ügy, illetve a hasonló, korrupciógyanús esetek is bíróság elé kerülhetnének –, hiszen bárki élhetne magánváddal.
A DK színjátéknak nevezte a normakontroll-eljárást, arra hivatkozva, hogy az alaptörvény szerint az ügyészség vádmonopóliumot élvez, s az AB korábban már nyilatkozott a pótmagánvádas indítványok ilyenforma alaptörvényellenességéről. Emiatt a DK alaptörvénymódosítási javaslatot nyújtott be, mely szerint az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban az ügyészség az Európai Ügyészséggel közösen dolgozik, ilyen esetekben bárki az EÜ-hez fordulhat, emellett megszűnik többek között az AB tagjainak, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség tagjainak, az ombudsmanok, az Állami Számvevőszék, az Országos Bírósági Hivatal, a nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Iroda, a médiahatóság elnökeinek, a médiatanács tagjainak mandátuma, s helyükre a parlamenti pártok jelöltjeiből felállított eseti bizottság négyötödös konszenzussal tesz javaslatot. Persze nem történt meglepetés, a kormánypárti többség megszavazta a normakontrollt.
