Júliusban ezer köbméterenként 986 euróért adhatták az oroszok Magyarországnak a gázt – számítottuk ki a KSH most frissített külkereskedelmi nyilvántartása alapján. Hétfőn a beszerzésért felelős állami MVM váratlanul bejelentette, hogy az orosz szállítások mögött álló, orosz Gazpromnál a kifizetések átütemezését érte el. Ennek kapcsán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanaznap egy háttérbeszélgetésen többek között nyilvánosságra hozta, hogy orosz gázárunk az irányadó tőzsde, vagyis a rotterdami Ttf egy hónappal korábbi átlagárát követi.
Ezt a tájékoztatást valósnak feltételezve arra juthatunk, hogy júliusban az irányadó tőzsde ezer köbméterenként 1052 euróra rúgó átlagáránál hat százalékkal olcsóbban kaptuk az oroszoktól a gázt, ugyanakkor a korábbi hónapok során az oroszok ceruzája az irányadó, tőzsdei árnál több esetben jóval vastagabban fogott.
Így februárban 41, májusban 36, júniusban pedig 16 százalékkal mérték drágábban számunkra a gázt az Ttf átlagánál.
Emlékezetes, Vlagyimir Putyin épp februárban nyilatkozott úgy, hogy a magyar gázár a tőzsdei ötödére rúgna. Az orosz elnök eme, a Fidesz-propaganda által széles körben átvett közlése, változatlanul, semmilyen szemszögből nem tűnik megalapozottnak. Bár 2018-tól számolva orosz gázárunk még egy hónapos árelcsúsztatással számolva is közel 6 százalékkal magasabb, az kétségkívül elmondható: ugyane, egy hónapos elcsúsztatás elvéből kiindulva az új magyar-orosz gázszerződés tavaly októberi életbe lépése óta az orosz gázár - jelen állás szerint - átlagosan már olcsóbb az irányadó tőzsdei szintnél. Az is tény, hogy júliusi orosz tarifánk az egyazon havi tőzsdei szintnél 42 százalékkal alacsonyabb volt.
Az Orbán-kormány júniusban is drágábban vette Putyintól a gázt, kétmilliárddal többet fizetett a tőzsdei árhoz képestLapunk korábban a tőzsdei és az orosz gázár-ív rajzolatának egybeesése alapján mégis arra jutott, hogy orosz gázárunk nem az egy, hanem a két hónappal korábbi Ttf-átlagot követheti. Ez alapján 2018-tól számolva jóval nagyobb orosz gázár-többlet adódott. Az új magyar-orosz gázszerződés tavaly októberi életbe lépésétől számítva orosz gázárunk rajzolata két hónapos elcsúsztatással sokkal egyértelműbben rásimul a Ttf-re, mint egy hónapossal. (Bár az oroszok átlag egy százalékkal így is olcsóbbak.) A rajzolatok alapján tehát önmagában mégis csak a két hónapos elcsúsztatás tűnik valószínűbbnek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az egy hónapos csúsztatás a kormányzati kommunikáció számára jóval kedvezőbb adatot eredményez.
Az illetékesek eddig a szerződés titkosságára hivatkozva a számos tudakozódás ellenére a tavaly október óta érvényes új magyar-orosz gázárszerződés semmilyen részletét nem közölték. Így lapunk az elmúlt közel háromnegyed év során a KSH – pontos – adatai alapján becslésekre hagyatkozott. Ezekhez sem a kormány, sem az MVM mindmáig semmilyen érdemi véleményt nem fűzött. Miután a kormánytagok a tavaly szeptemberi aláíráskor a magyar-orosz szerződést a „rezsicsökkentés megvédésének biztosítékaként” tálalták, Orbán Viktor áprilisi sajtótájékoztatóján annyit ismert el, hogy az árfolyam alapvetően az irányadó gáztőzsdét követi. Ezt nemrég Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is megismételte a kormányinfón. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV-nek néhány hete gázárbecsléseinket „értelmetlennek” és „nonszensznek” nevezte, ám eme, megbélyegző kijelentéseket semmilyen érdemi adattal nem támasztotta alá. A jelek szerint ugyanakkor a gazdaságfejlesztési miniszter által most nyilvánosságra hozott részletek mégsem „képezték üzleti titok tárgyát”.
Az MVM júliusban átszámítva köbméterenként átlag 391 forintért vehette a gázt. Ez jóval magasabb, mint a lakossági gázszámlában akkor nyilvántartott, 50 forintos tétel. Ugyanakkor sokkal alacsonyabb a háztartások egy bizonyos, meglehetős elvontan számolt fogyasztási határa felett beszedett, köbméterenként több mint nettó 500 forintnál. Igaz, alacsonyabb az egyazon hónap köbméterenként 681 forintos tőzsdei áránál. Nem is beszélve az augusztusról, amikor a Ttf-átlag minden korábbi becslést felülmúló módon, ezer köbméterenként 2305 euróra, köbméterenként 927 forintra ugrott. Igaz, szeptemberre némiképp csitult az ár: a Ttf átlaga az elmúlt hónap során ezer köbméterenként 1968 euróra, számításunk szerint köbméterenként 795 forintra jön ki.
Negyed év alatt több mint ezermilliárd Vlagyíimir Putyinnak
A KSH orosz gázforgalmi adatai alapján az MVM korábban elképzelhetetlen összeget, az eddigieknél nagyságrendekkel többet költhetett orosz gázra – a téli tartalékok felhalmozására - az elmúlt hónapok alatt. Míg júliusban a havi számla – az orosz gázárbecslésből kiindulva – közel 200 milliárd forintra rúghatott, addig augusztusban és szeptemberben az ár már megközelíthette a négyszáz-négyszázmilliárd forintot is. De változatlan árfolyamok mellett ugyanez megállhat októberre is. Azt tehát nagy valószínűséggel állítható, hogy a magyar állami gáznagykereskedő augusztus és október között több mint ezermilliárd forintot fizetett az oroszoknak a gázért. Csak viszonyításképp: az előző év hasonló időszakában – amikor pedig már 2021 elejéhez képest is többszörös gázárat fizettünk - a háromhavi összeg nem haladta meg a mostani egyhavit, vagyis a négyszázmilliárdot. Nem véletlenül lehetett szükség tehát az átütemezésre. Már csak azért sem, mert az oroszok ma már az EU-tagok közül a Törökországon keresztül húzódó útvonalon már szinte csak Magyarországra szállítanak gázt.
A dél felől Magyarországot is ellátó Török Áramlat nevű, Oroszországból kiinduló gázvezeték Kreml-hátterű, holland üzemeltetője bejelentette, hogy a eszközök kiszállítására kivetett uniós kereskedelmi korlátozások miatt fel kell függeszteni a karbantartási munkák egy részét – idézte a Napi.hu az RFERL.org nevű portált. Oleg Akszjutin hangsúlyozta, hogy ez a helyzet fenyegeti a vezeték üzemeltetését. A gázforgalmazást fenn kell tartani, de „vészhelyzeti támogatással” – tette hozzá. A Külgazdasági és Külügyminisztérium reakciójában rögzítette: a Gazprom ismételten biztosította Magyarországot a Török Áramlaton keresztüli gázszállítások zavartalansága felől. A kérdések jogi tisztázása zajlik – tették hozzá.
Ez év októberétől jövő év márciusáig az MVM-nek csak egy bizonyos meg nem jelölt, de megawattóránként 175 eurós (köbméterenként közel 700 forintos) tőzsdei szintig kell egy hónap múlva kifizetnie a gáz ellenértékét – jelentette be a Portfolio.hu tudósítása szerint az MVM kevéssé konkrét közleményét magyarázó hétfői háttérbeszélgetésen – melyre lapunkat nem hívták meg - Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Ha a képlet szerinti ár efölé kerül, akkor a fennmaradó összeget három egyenlő részletben 2023, 2024 és 2025 megfelelő havában kell majd kifizetni. Nagy Márton szerint ezzel azt is célozták, hogy a tőzsdei gázáremelkedés ne hozzon további forintgyengülést. Ez alapján mindenesetre tehát az oroszoktól nem kaptunk semmiféle árkedvezményt, csupán később vasalják be rajtunk a tőzsdei kurzuson alapuló tarifát. Az ügy további részleteivel kapcsolatos tudakozódásunkra sem a gazdaságfejlesztési tárcától, sem az MVM-től nem kaptunk választ. Az MVM és a miniszter is utalt arra, hogy a hajdúszoboszlói gáztárolóból kiszívnának 800 millió köbméter „párnagázt” is. Szakértők szerint a párnagáz az a gázmennyiség, aminek léte biztosítja a „mobilgáz”-készletek ki- és betárolhatóságát, ennek folytán kitermelése tilos. Nagy Márton szerint ugyanakkor a tárolóban lévő 2,2 milliárd köbméter párnagázból 800 millió köbméter mégis csak „kitermelhető”. (Ezzel a kormány nagyon olcsón nyilvántartott gázhoz jutna.) Bejelentésük szerint az egység egy részét a jövőben szén-dioxid-tárolásra használnák. Szakértők ugyanakkor élesen tiltakoztak az elképzelés ellen, mondván: a párnagáz letermelése tönkreteszi a tárolót, a szén-dioxid elhelyezésére pedig még nincsenek kiforrott módszerek.
Mégis engedélyezik a szélerőműveket?
Hamarosan szabályozás jelenik meg a gyengébb adottságú térségekre kifejlesztett szélerőművek telepíthetőségéről – jelentette be Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Portfolio Energy Ivestment Forum 2022 elnevezésű tegnapi konferenciáján. A – hosszú beszédbe ágyazott – közlés azért fura, mert a kormány 2016 óta gyakorlatilag nem engedélyezi ilyen áramtermelő egységek telepítését. Bár a szakma szerint a hazai adottságok nem hogy megfelelőek, de az áramegyensúly szempontjából kifejezetten kívánatosak is a szélerőművek számára, a kabinet különböző mondvacsinált okokból mindeddig határozottan ellenállt. Ugyanakkor nemrég Palkovics László augusztusban egy török lapnak már megpendítette a szélerőművek újbóli engedélyezésének lehetőségét. Magyarország végső energiafelhasználásának jelenleg 35 százaléka földgáz, pontosabban 44 százalék, mert a távhőben és a villamosenergia-előállításban is szerepel a fűtőanyag. Ezt szeretnénk fokozatosan lecsökkenteni: a cél, hogy 2050-ben az energiamixben csak a feltétlenül szükséges gázmennyiség szerepeljen – tette hozzá. Szavai szerint 2030-ra jelentősen csökkenthető a behozatal, 2050-re pedig aránya 40 százalékra csökkenhet. Ha a feltételek nem változnak, ugyanekkorra az orosz gázbehozatalt lenullázhatónak látja.
