A szervezet elnöksége ezzel kíván tiltakozni a magyar állam „jogfosztó és elnyomó anticiganista politikája ellen”, amely megítélésük szerint az élet valamennyi területén intézményesült.
A polgárjogi szervezet ezzel a bojkottfelhívással helyezkedik szembe a „romák egyetemes emberi és állampolgári jogait sárba tipró” államhatalmi politikával, amely „megfoszt minket attól, hogy demokratikus jogállamban éljünk”. A „rasszista hatalmi elit” – áll a felhívásban – évtizedek óta retteg attól, hogy a roma polgárjogi mozgalom térnyerésével több százezer gondolkodó és szabadon döntő cigány fog beleszólni a hatalom elosztásába, legalábbis részt venni a hatalom társadalmi ellenőrzésében. Szerintük ezért vertek szét minden szabad polgári kezdeményezést és intézményt. A közlemény konkrétumként a Gandhi Gimnázium államosítását, a Roma Polgárjogi Alapítvány, a Roma Parlament – annak képzőművészeti galériája, valamint újságja, az Amaro Drom – és a Rádió C. ellehetetlenítését, a kilakoltatások ellen fellépő jogvédő irodák tönkretételét, az önálló kisebbségi ombudsman intézményének megszüntetését említi.
Eddig a Roma Parlament állásfoglalása. A kérdés az, mi értelme lehet annak, ha a népszámláláskor kevesen vallják magukat a cigánysághoz tartozónak.
A 2001-es népszámlálás eredménye szerint – hangsúlyozni kell, hogy a nemzetiségi és vallási hovatartozás esetében nem kötelező válaszolni – a magyarországi romák lélekszáma nem érte el a 200 ezret, tíz évre rá, 2011-ben viszont már meghaladta a 300 ezret. Bár a valós létszám ennek becsülhetően a többszöröse, a növekedés így is szembetűnő.
Az egyik témába vágó tanulmány a jelentős számbeli emelkedést a roma népesség öntudatának erősödésével magyarázta. Minden bizonnyal hozzájárult ehhez az Idetartozunk Egyesület sikeres, a származás megvallására buzdító kampánya is, amely politikai vállalásként tekintett a népszámlásra. Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület alapítója és vezetője idén januárban elhunyt, de a szervezet álláspontja – szemben a Roma Parlament nézetével – továbbra is változatlan:
„Tudnia kell a mindenkori kormánynak, a parlamentnek, a helyi döntéshozóknak, a kisebbségeknek, hogy a jelenlétünkkel, a társadalmi-gazdasági részvételünkkel számolni kell, és fontos tényező, hogy mennyien élünk az országban. Identitásunk és kulturális értékeink állam általi elismerésének, elismertetésének is alapja, hogy megvalljuk a származásunkat.”
Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) általános elnökhelyettese lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetiségi roma önkormányzati választásokon csak azok indulhattak, akik cigányként regisztrálták magukat a kisebbségi névjegyzékben. Ennek tükrében ők nem is tehetnék meg, hogy a népszámláláskor ne vallják magukat cigánynak.
„Nem tudom és nem is akarom letagadni a származásomat”
– jelentette ki.
A parlamenti választás előtt Lakatos Béla roma szakértőnek az volt a feladata, hogy összefésülje az ellenzéki pártok cigányügyi programjait. A Roma Parlamenttől eltérően Lakatos Béla is azzal ért egyet, ha „azok, akik úgy érzik, hogy romák, annak vallják magukat”. Meglehetősen szkeptikus abban, hogy mennyi a realitása erős érdekérvényesítés kialakulásának, de ahhoz, hogy egyáltalán esély legyen rá, szerinte szükség van a minél több romát kimutató népszámlálási adatokra is.
