Globális minimumadó: veszíthet Magyarország

Válaszút elé érkezett Magyarország, miután Európa 5 meghatározó állama (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) korábban közös nyilatkozatot adott ki, hogy hogy akár az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezeti a globális minimumadót 2023-tól.

Ennek értelmében az érintett cégcsoportoknak - a 750 millió euró csoportszintű árbevételt meghaladó multinacionális cégeknek - meg kell fizetni a 15 százalékos globális minimumadót már a jövő évre. Mint ismeretes Magyarország megvétózta a bevezetés kapcsán előkészített EU irányelvet, mondván a globális minimumadó 2023-as bevezetését elhamarkodott és megalapozatlan döntésnek tartja.

Az uniós pénzügyminiszterek az e heti Ecofin ülésen érdemben nem érintették a témát, így várhatóan nem lépnek vissza az elkötelezett országok. Így, csak a legnagyobb német cégeket figyelembevéve ez akár több tízmilliárdos bevételkiesést is jelenthet egy évben a magyar költségvetés számára – foglalta össze a várható fejleményeket a Niveus Consulting Group.

Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon lévő legnagyobb német cégek tízmilliárdokat kellene, hogy fizessenek a globális minimumadó bevezetése miatt, és ez ugyanennyi bevételkiesést is jelenthet egy évben a magyar költségvetés számára – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

A Niveus Consulting Group rövid (nem minden részletre kiterjedő) kutatása a Magyarországon lévő legnagyobb német cégek (Audi, BMW, Mercedes, Siemens, Bosch, Knorr-Bremse, stb.) effektív társasági adókulcsát vizsgálta. Ez alapján az látszik, hogy az átlagos effektív társasági adókulcs a különféle adókedvezmények miatt alig érte el a 3 százalékot, így a 15 százalékra történő kiegészítés jelentős összeg.

Amennyiben a meghatározó gazdaságok 2023-tól bevezetik a globális minimumadót, Magyarország pedig nem, úgy ez a különbözet kimehet az országból, amit várhatóan Magyarország nem fog annyiban hagyni – jegyezte meg Bagdi Lajos.

Így Magyarország kényszerpályára kerülhet és kénytelen lesz megalkotni a belső jogszabályokat az adóbevételek megóvása érdekében. Ezt vetítette elő a nyáron elfogadott (év az év végén újratárgyalandó) 2023-as költségvetés, amely alapján a társasági adóbevételek soron közel 200 milliárd forintos növekedéssel kalkulált a kormány, amelyet a Niveus Consulting Group szerint akár a globális minimumadó, vagy az annak beszedését lehetővé tévő jogszabályok 2023-as hatályba lépése is magyarázhatna.