A független politikai kutatóintézet budapesti online beszélgetésén Berkes Rudolf, a PC elemzője elmondta: az Eurobarométer felméréseinek és a Politico című lap összefoglalóinak 2019 októberéig visszanyúló vizsgálatából az derült ki számukra, hogy az Európát sújtó, egymást követő válságok – a Covid-járvány, az azt követő gazdasági válság, az orosz-ukrán háború, illetve a még előtte elkezdődött energiaválság – nem rendítették meg az Európai Uniót.
A döntően sikeres válságkezelések hatására a nemzeti kormányokba vetett bizalom stabil, átlagosan 34 százalék maradt, az EU-ba vetett bizalom pedig ismét 49 százalékon állt idén júliusban, 2008 óta az egyik legmagasabb értéken. A szélsőjobboldali áttörés veszélye nem fokozódott, sőt az orosz-ukrán háborúnak a következményeként számos, korábban oroszbarát, vagy még most is oroszbarát szélsőjobboldali pártnak, például az olasz Ligának a támogatottsága teljesen összeomlott. Az olasz választásokon ugyan jobboldali pártkoalíció került hatalomra, de tagjainak támogatottsága együttvéve 5 százalékkal csökkent 2019 ősze óta – mondta.
Zsiday Viktor, a Citadella Alap kezelője előre bocsátotta, hogy
gazdaságtörténeti szempontból 2020 tavasza óta gyakorlatilag háborús helyzetben vannak az európai gazdaságok.
Az első a „Covid-háború” volt, az infláció már ott elindult. A második az Oroszországgal vívott gazdasági háború, „amit az oroszok kezdtek, mert 2021 végétől elkezdték elzárni a gázcsapot”. A dupla inflációs csapás, egész Európát érinti, de nem egyformán. Európának a GDP-je 18 ezer milliárd euró körüli, ennek átlagosan a 4 százalékát kell kifizetnie gázra, a korábbi mintegy fél százalék helyett. Ez tortaszeletként kiesik a fogyasztás egészéből. „Ám ez a szelet Magyarországon körülbelül ugyanezen árak mellett 12 százaléknyi” – mutatott rá. Részben a termelés nagy energiaigénye és az alacsony egy főre jutó GDP miatt, amihez hozzáadódik, hogy a magyar energiafogyasztás nagyon jelentős része gáz, gyakorlatilag kizárólagosan orosz gáz, magyarázta a szakember. Hozzátette - az árak azonban lefelé tartanak, és a válság szerinte nem ígérkezik különösen hosszúnak.
A válságkezelő üzemmód szinte állandó az Európai Unióban – reagált Bíró-Nagy András politológus, a Political Solutions igazgatója. 2008-tól kezdve nagyon sokáig az eurózóna válsága kötötte le a figyelmet és a Brexit okozta gondokat is éveken át cipelte magával az európai intézményrendszer. A Covid-válság kezelése azonban a közös egészségügyi politika hiánya ellenére gyorsan és közös fellépéssel, az azt követő gazdasági válság kezelése pedig nem megszorítással történt, hanem egy helyreállítási alap felállításával, és a munkanélküliség ellen is indítottak egy alapot. Az ötéves felhasználásra szánt 750 milliárd eurós helyreállítási alapból „nagyon jövőorientált befektetéseket céloznak meg, és főként a zöld átállást. Bíró-Nagy szerint nagyon sok olyan dolog van, ami pozitív fejlemény ahhoz képest, ahogyan a korábbi válságokat kezelte az EU.
A Covid-válság, a háború és az energiaválság pont ebbe az irányba kellett, hogy elvigye a gondolkodást, hogy hogyan lehet úgy mélyíteni mégis az együttműködés bizonyos területeken, hogy közben a hivatalos szerződéses keretek nem változtak. „Ebben bizonyult szerintem is nagyon kreatívnak az Európai Unió, amikor például a Covid-válságnak a gazdasági és szociális hatásait igyekezett mérsékelni, s ez precedens lehet, ha a későbbiekben hasonló helyzetek előállnak” – hangsúlyozta Bíró-Nagy András.
Zsiday Viktor óriási változásnak nevezte, hogy Európa közösen bocsátott ki kötvényeket. Tehát a helyreállítási alaphoz a pénzt közös európai felelősség vállalással teremtik elő. Ilyen nem volt előtte, ez elképesztően fontos, mert ez megágyazhat a jövőben egy föderálisabb Európának – mondta. És a másik, pénzügyi szempontból óriási változás, hogy a tagállamok közös tulajdonában lévő Európai Központi Bank, különösen az elmúlt két évben egyre növekvő ütemben felvásárolta az európai országok által kibocsátott államadósság közel harmadát. Ezzel egy olyan szintű összefonódás alakult ki EU-ban, amit - ha valaki ki akarna lépni az unióból - nagyon nehéz lenne szétszedni. Mindkét lépés egy sokkal egységesebb Európa felé mutat – állapította meg.
Az összes válság közül a legkisebb hatékonysággal a magyar jogállamisági problémái kapcsán lépett fel az Európai Unió
– állította Bíró-Nagy András. Vélekedése szerint azért, mert a magyar jogállamisági válság kevésbé volt akut az adott pillanatban a többi válsághoz képest. Most azonban egyre több olyan Johannes Hahn meg Vera Jourová nyilatkozatot hall, amelyek arra utalnak, hogy egy valóban előkészített, megállapodás közeli helyzet van a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Sőt most már az is látszik, hogy olyan mérföldköveket készülnek bevezetni, amelyek inkább egy nyomonkövetést tesznek lehetővé, és bizonyos intézkedéseknek a hatékonyságát utólag fogják megítélni. Pénz azonban leghamarabb 2023-ban várható ebből a megállapodásból - vélekedett.
A szélsőjobb erők előretörésében Bíró-Nagy szerint nincsen összeurópai trend, hanem helyi rizikók, vagy helyi történetek vannak, és valójában az európai szélsőjobb a legnagyobb sikerét - és egy olyan sikerét, ami szerinte a 2024-es EP-választásig már nem lesz sehol - azt most érte el Olaszországban. Más országokban látványosan nem jöttek be az ilyen típusú számítások, vagyis „nem feltétlenül Orbán Viktor szövetségeseinek kedvez minden választáson, minden körülmény". A maximum, ami az európai szélsőjobbnak összejöhet, az az, hogy leomlanak a falak más országokban is, úgy, mint Svédországban, a mainstream jobboldal és a szélsőjobb között, és a szélsőjobboldali párt az adott országban esetleg kisebb koalíciós partnerként beszállhat egy nagyobb jobboldali kormányba. Az egyik fő problémának azt tartja a kutató, hogy a szélsőjobb kormányra kerülését akadályozó összefogások sok országban leomlottak, például Skandináviában is. Ezeket a fejleményeket elég jól előre lehet jelezni, s ha most lennének európai parlamenti választások, nem gondolja, hogy radikálisan mások lennének az erőviszonyok, mint 2019-ben voltak, amikor az Európa-párti politikai erők együtt kétharmad fölötti mandátumaránnyal rendelkeztek, szögezte le a Political Solutions igazgatója.
