Az idei évben többször is konfliktus alakult ki a kirgiz-tádzsik határon, a Fergánai-medencében. Mi áll az itteni békétlenség hátterében? A medence egy nagyjából 300 km hosszú, 70 km széles, 22.000 km2-es terület. Legismertebb folyói a Szir-darja, és Közép-Ázsia leghosszabb folyója, az Amu-darja: a tavaszi hóolvadáskor megáradnak, és évezredek óta, az öntözéses földművelésnek köszönhetően oázissá változtatják a régiót. A földeken búza, rizs, gyapot, zöldség és gyümölcs terem, mellettük eperfák nőnek. Üzbegisztán a világ harmadik legnagyobb selyem exportőre. Télen a folyók vize alacsony, a szelek a part menti apró szemű homokot messzire fújják. Így született meg a Kizil-kum, és a Kara-kum sivatag. Az 1960-70-es években a mezőgazdasági beruházások miatt a folyók vízszintje jelentősen megcsappant. Mivel mindkét folyó az Aral-tóba ömlik, a folyamat tó pusztulásához vezetett. A Fergánai-medence Közép-Ázsia legsűrűbben lakott vidéke. Jelenleg 13 millióan élnek itt, miközben Üzbegisztán lakossága 30.458.833, Tádzsikisztáné 10.039.677, Kirgizisztáné pedig 6.772.758. Ez egyúttal Közép-Ázsia egyik leggyorsabban gyarapodó régiója, az elmúlt 10 évben 32% nőtt a lakosság száma.
A Fergánai-medence mindig is az emberiség történelmét írta, a három ország múltja szorosan összefügg a selyemúttal. Kína (Belt and Road Initiative) mellett Oroszország, Törökország, az USA, és vallási oldalról Afganisztán is jelen van a régióban. A perzsák óta minden hódító igyekezett az egész területet uralni, de a sztálini érában úgy húzták meg a kirgiz, tádzsik, és üzbég szovjet szocialista köztársaságok határait, hogy a medencéből mindenkinek jusson. A Szovjetunió felbomlása után, a lappangó feszültségek fegyveres konfliktusokká terebélyesedtek.
A tádzsikok nyelvileg, és etnikailag is a perzsák rokonai. A ma is használt modern perzsa nyelv megalkotója, Rúdaki (megh. i.sz. 940 táján) a Számánidák (i.sz. 819-999) uralta Tádzsikisztánban született. Üzbegisztán lakosságának 10%-a tádzsik, Islam Karimov volt államelnök is tádzsik volt anyai ágon. A XVI. században megszülető török Sejbánida állam, a mai Üzbegisztán elődje, a hódításaival elvágta egymástól a perzsa kultúrkört, a tádzsikok és a perzsák történelme különvált, miközben megerősödtek Közép-Ázsia pusztáinak török etnikumai: kazah, türkmén. Mivel az üzbégek között sok volt a kereskedő, mert a selyemút sok nagy városa a mai Üzbegisztánban van, ezért az üzbégek hagyományosan a nagyvárosokban élnek. Ez az oka annak, hogy Kirgizisztán és Tádzsikisztán legnagyobb kisebbsége az üzbég. Ez a szám Kirgizisztánban 15%, Tádzsikisztánban pedig 12%. Osban, a második legnagyobb kirgiz városában, már 1990-ben, majd 2010-ben is fegyveres összecsapások voltak a kirgizek és az üzbégek között. A három országban 7 enklávé, azaz olyan terület van, ami a jogilag a másik országhoz tartozik. Kirgizisztánban négy kicsi Üzbegisztán van, és a másik két országban három tádzsik enklávét jelölnek a térképek. Ugyankor Tádzsikisztán déli szomszédjában, Afganisztánban, a 41 millió lakos 27% tádzsik, így Afganisztánban több tádzsik él, mint az anyaországban.
A szovjet érában a kirgiz és tádzsik hegyekben a folyókra, a szovjet tervgazdálkodás részeként vízerőműveket építettek. A már említett folyók a Fergánai-medencén folynak keresztül. Üzbegisztán nagyban függ a másik két ország vízügyi politikájától. De az Aral-tó miatt Kazahsztán számára is fontos, hogy mi történik Keleten. Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetői rendszeresen találkoznak, az aktuális témák megvitatása mellett, az iszlám világ is szóba kerül. A 90-es években, az ateizmus bukása után, megindult a harc, a dzsihád a lelkekért. Kezdetben konzervatív hittérítők jöttek. De az afganisztáni események – tálibán mozgalom, al-Káida – okán, a dzsihádista terroristák is megjelentek a térségben. És itt már nehéz eldönteni, hogy a konfliktus vallási-e, vagy etnikai. Ugyanis a szovjet csapatok közép-ázsiai hódításakor sok kirgiz, üzbég, és tádzsik muzulmán Afganisztánba menekült. És most az utódaik egy olyan saría alapú országot akarnak az elődeik földjén, aminek a határait ők határozzák meg.
