Kuşadası, Epheszosz és a kabócák

Ha János apostol ma Kusadasziben élne, így fogalmazna: All inclusive ellátást akarsz a Mennyek Országában? Akkor Jézust válaszd idegenvezetőnek!

A jándi táblás és a Kiss

A fáraók és a húsvéti színes tojások

Már a piramisokat építtető fáraók is megünnepelték a tavaszt köszöntő Samm en-Neszím ünnepet, amit később a kopt keresztények összekapcsoltak a húsvéttal. 

Dante és az iszlám: Allahi színjáték

Miguel Asín Palacios (1871–1944) híres könyve, a La Escatologia musulmana en la Divina Comedia (A muzulmán eszkatológia az Isteni színjátékban) 1919-ben jelent meg. Könyvében az arabul is jól beszélő spanyol jezsuita pap azt állította, hogy Dante Alighieri (1265-1321) az Isteni színjáték megírásához az iszlám vallás, és kultúra világából is merített ötleteket.

Kitört a háború, félő, hogy végleg eltűnnek a keresztény palesztinok a Gázai övezetből

Vége főcím

Egyetlen égő könyv is okozhat tűzvészt

Bizony, már csak 78 százalék

Dalida, Umm Kulthum, Nasszer

És mégis mozog a föld

A gyarmat visszavág

Korán-égetés Svédországban

Újabb fáraókori sírt találtak Egyiptomban, Ehnaton és Tutanhamon családjának egyik tagjáé lehet

Valószínűleg egy fáraó feleségének vagy egy hercegnőnek a végső nyughelyét találták meg.

A császár és a müezzin

Katar 2022: foci a saría szabályai szerint

Már a beludzsok is tüntetnek Iránban

A szeptemberben Mahsza Amini halála miatt kitört, rendszerellenes tömegdemonstrációk Irán kurdok lakta nyugati régiójából hamar átterjedtek az egész perzsa államra, köztük keleten élő beludzsok közé. 

Nagy Kürosz és a halott kurd lány

Iránról kendőzetlenül

Többismeretlenes egyenlet a fergánai konfliktus

A terrorral sem képesek megfékezni a hatóságok az iráni megmozdulásokat

A tüntetések új lendületet adtak a kurd nemzeti törekvéseknek is.

Mit rejteget az egyiptológiának 2022?

Marlene Dietrich és az uborkaszezon

Áisa és a dzsihádizmus

Arab nevek és a dzsihádizmus

Egy ukrán hölgy II. Ramszesz udvarában

Tavaly ünnepelte a világ Leszja Ukrajinka (1871) születésének 150. évfordulóját. Az ukrán költőnő, akinek az eredeti neve, Larisza Petrivna Koszacs-Kvitka volt, fiatalon halt meg (1913). De ez a negyvenkét év elég volt ahhoz, hogy beírja a nevét a világirodalom klasszikusai közé.

Az orosz medve

Galgóczi István: Törökországi reinkarnációim

Artemisz nyomában – Epheszoszi mozaikok

Ciprusi mozaikok: Aphrodité nyomában

Asúra: vérrel is írt ünnep