Az előző hónapban mért 15,6 százalékról 20,1 százalékra ugrott szeptemberben a 12 havi infláció, így 26 éves rekord dőlt meg. Utoljára 1996 novemberében volt ilyen gyors a pénzromlás. Miközben Európában már lefele mennek az energiaárak, idehaza most robbant be az energiainfláció: a kormány augusztusban törölte el a „rezsicsökkentést”, és a lakosság szeptemberben kapta meg az első emelt számlákat.
A KSH szerint egyetlen hónap alatt a lakossági energiaárak 59,2 százalékkal nőttek, ezen belül a vezetékes gáz ára 121 százalékkal, a tűzifa 32,7, az elektromos energia pedig 28,9 százalékkal drágult egyetlen hónap alatt – ennyit arról, hogy az áremelkedés csak az „átlag felett” fogyasztókat érinti.
A kormányzati energiaáremelések miatt egy hónap alatt 4,1, 12 hónap alatt pedig 20,1 százalékkal emelkedtek az árak. A 20,1 százalékon belül élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék), a tojás (53,7 százalék) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5 százalékkal az étolaj ára.
Luxuscikk lett a tojás, a sajt és a túró is, egyre kevesebben tudják megfizetni az elszálló árakatHúsz százalék fölé nőtt az infláció, Magyarországon csaknem negyed évszázada nem mértek ekkorátA rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett – az előző év szeptemberéhez mérten.
A tartós fogyasztási cikkekért 14,7 a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2 drágultak. A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6 százalékkal került többe.
Ahogyan azt várni lehetett, az infláció extrém mértékben megugrott szeptemberre, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal most számolta el a rezsicsökkentés átalakításának inflációs hatását – írta gyorselemzésben Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ennek hatására az előző hónaphoz képest 4,1 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal, míg éves összevetésben az infláció 20,1 százalékra ugrott. Ugyanakkor nem csak az energiaárak hatottak az infláció gyorsulására. Erre utal az is, hogy
a volatilis tételektől megtisztított (így például az energiaárak változását is figyelmen kívül hagyó) maginflációs mutató szintén emelkedett, elérve a 20,7 százalékos értéket szeptemberben. Ezzel már mindkét fontosabb inflációs mutató a 20 százalék feletti tartományban található.
A részleteket tekintve természetesen a háztartási energia adta az infláció gyorsulásának túlnyomó részét. A 4,5 százalékpontos gyorsulásból – az előzetes kalkulációknak megfelelően – 3 százalékpontot magyaráz a háztartási energia árának emelkedése. Emellett még az élelmiszerek árának további növekedése jellemzi leginkább az általános áremelkedés erősödését. Az élelmiszerek éves összevetésben már több, mint 35 százalékos drágulást mutatnak.
Továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 61 esetben haladja meg az éves bázisú áremelkedés a 20 százalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár 44 százalékáról beszélünk. Az infláció a fogyasztói kosár 75 százalékában pedig már magasabb, mint 10 százalék.
Előre tekintve további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban, bár a várt emelkedés üteme az elmúlt hónapokban megfigyeltnél jóval csekélyebb lehet. A forint gyengülése érdemben befolyásolja az importált termékek árát,
ami így további felfelé mutató nyomást helyezhet az inflációra. Emellett a vállalatok egyre nagyobb aránya szembesülnek a magasabb energiaszámlákkal, ami újabb átárazási köröket indíthat be. Ez az ipari termékek és a szolgáltatások árát hajthatja felfelé. Az aszály hatására a feldolgozatlan élelmiszerek ára is tovább emelkedhet, ami végül a feldolgozott termékek árában is lecsapódik majd. Az árstopok az év végéig érvényben vannak és várhatóan azon túl is érvényben maradnak, így főként az üzemanyagok esetében tovább inflációt pörgető közvetlen hatással nem számolunk - mondta Virovácz Péter.
A mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció elérheti a 14 százalékot. Jövőre akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése.
Ennek oka, hogy rendkívül magasan zárhat az infláció az év végén, ami igen jelentős áthúzódó hatással bír a 2023-as átlagos inflációs mutatóra – fogalmazott az ING Bank elemzője.
Nagy bajban a nyugdíjasok
Minden háztartásnak más és más az érzékelt és a valós inflációja, de az sejthető, hogy az energiaárak robbanása leginkább a nagycsaládosokat és a kisnyugdíjasokat hozza rendkívül nehéz helyzetbe. A nyugdíjas háztartások között is hatalmas különbségek vannak, ezzel együtt az első kilenc hónapban a KSH szerint a nyugdíjas háztartások vásárlói kosara 11,9 százalékkal drágult, de szeptemberben már 21,9 százalék volt az átlagos nyugdíjas háztartás fogyasztói árindexe.
A nyugdíjak idén három lépésben összesen 14,3 százalékkal emelkedtek, emelkednek januártól, nem beszélve a 13. havi juttatásról és a nyugdíjprémiumról. Így összességében a nyugdíjasok jövedelemének emelkedése lényegesen meghaladja a várható 14 százalékos inflációt. A gondot az alacsony nyugdíjszínvonal okozza: az átlagnyugdíj az év elején 164 ezer forint volt, ez most 174 ezer forint körül van, a mediánnyugdíj az emelések után is 150 ezer forint, vagyis a nyugdíjasok fele kevesebb mint havi 150 ezer forintot kapott. Ilyen alacsony jövedelmek mellett akár az évi 20 százalékos emelés – havi 20-30 ezer forint – sem kompenzálja a megemelkedett élelmiszer és energiaárakat – ezért kerülhet több százezer nyugdíjas megélhetési válságba a következő hónapokban.
