Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint az október 3-9-i héten a 10 darabos, ketreces, M-es (tehát a gyengébb minőségű) tojás darabjának fogyasztói ára a kiskereskedelemi üzletláncokban 92 forint volt. Ez 14,5 százalékos drágulást jelent az előző héthez, és duplázódást tavaly október elejéhez képest. Az L-es méret már 106 forint, ami egy hét alatt 9,3, egy év alatt 108,5 százalékos áremelkedés.
A jobb minőségű, mélyalmos, L-es méretű tojás már 116 forintba került a múlt héten, holott egy héttel korábban még 95 forint volt, év elején pedig még csak 51 forintot kértek érte. Lapunk gyors körképe alapján a nagyobb élelmiszerboltokban hétfőn mérettől és minőségtől függően
104-150 forintért árulták a tojást, de saját márkás kiszerelésben 77-85 forintért is lehet még mélyalmos tojást kapni.
Hogy egy üzletlánc saját márkájáról, vagy gyártói márkáról van-e szó, az más termékek árát is jelentősen befolyásolja.
A 250 grammos félzsíros tehéntúró esetében kilónként több, mint ezer forintot is meg lehet spórolni a saját márkás termékkel. Ennek a kiszerelésnek a kilós ára az AKI adatai szerint a múlt héten 2283 forint volt, a gyártói márkás viszont 3363 forintba került. Utóbbi tavaly október eleje óta több, mint duplájára drágult, hiszen akkor még 1398 forint volt a fogyasztói ára.
Egy kiló, gyártói márkás trappista sajt a múlt héten 4462 forintba kerül, ami 117 százalékos drágulás tavalyhoz képest.
Ehhez képest a saját márkás termékért „csak” 3490 forintot kértek.
Hogy ilyen árakra egyre kevésbé van fizetőképes kereslet, azt nem csupán az jelzi, hogy a KSH a nyár mindhárom hónapjában visszaeső forgalmat mért az élelmiszerkiskereskedelemben (frissebb adatok nincsenek erről), hanem az is, hogy egyes termékek árai – akár akcióként feltűntetve - elkezdtek csökkenni. Az AKI adatai szerint a tavaly óta jócskán megdrágult gyártói márkás trappista sajt fogyasztói ára a múlt héten már 1,28 százalékkal csökkent. Egyelőre nem látni, ez mennyire lesz tartós trend - egyáltalán tekinthető-e annak - hiszen a tavasz folyamán voltak ennél nagyobb, 9 és 12 százalékos heti áresések is, amelyeket azonban 16, 17 százalékos drágulások követtek. Szeptember közepén is csökkentek némileg az árak, hogy azután annál jobban emelkedjenek.
Kisebb hullámzások láthatók a 1,5 százalékos UHT tej fogyasztói árában is. A gyártói márkás termék literenkénti ára múlt héten 507, a saját márkásé 371 forint volt; előbbiért év elején még csak 311, utóbbiért 226 forintot kellett fizetni. A saját márkás tej a múlt héten is 5,6 százalékkal drágult, a gyártói márkás tej viszont 0,82 százalékkal olcsóbb lett – igaz, ez tavalyhoz képest még mindig 89 százalékos drágulás. Itt látszik a legjobban, hogy a február 1-től bevezetett élelmiszerárstop milyen torz árazási szerkezetet alakított ki a kiskereskedelemben, hiszen a 1,5 százalékos UHT tej fogyasztói ára mindkét kategóriában magasabb, mint a jobb minőséget képviselő, de árstopos 2,8 százalékos UHT tejé. A gyártói márkás, 2,8 százalékos UHT tej 308, a saját márkás 222 forintba került múlt héten.
Az AKI grafikonjain látható, hogy az élelmiszerárak már tavaly év végén, az idei év elején elkezdtek emelkedni. A kormány is erre reagálva vezette be a választások, és még az orosz-ukrán háború kitörése előtt 7 termékre az élelmiszerárstopot. Ehhez képest Orbán Viktor legutóbbi rádióértekezésében úgy beszélt az intézkedésről, mintha azt az agressziót követő brüsszeli szankciók miatt vezették volna be.
Orbán: amint eltörlik a szankciókat, csökkennek az élelmiszerárak Záródnak a pénztárcák, már nincs pénze a magyaroknak a nagy bevásárlásokraÉlre törnek az élelmiszerárak: a kristálycukor Belgiumban, az étolaj Ausztriában, a tej Németországban is olcsóbb, mint nálunk