Nem volt felhőtlen a hangulat a brazil elnökválasztás első fordulója után Lula táborában. Bár a volt államfőt csak másfél százalék választotta el a végső győzelemtől, Bolsonaro sokkal jobban szerepelt a vártnál, s a közvélemény-kutatásokban is kúszott felfelé, ami elbizonytalanította a baloldali jelölt híveit.
Ami az első fordulót illeti, Lula 48,4 százalékponttal nyert, míg Bolsonaro 43,2 százalékot kapott. Az 5,2 százalékos különbség nagynak tűnik – Lula elsőkörös győzelméhez további 1,6 százalék kellett volna –, de sokkal kevesebb az előzetes becsléseknél. Lula számára azonban komoly segítség, hogy a harmadik és negyedik helyen végzett jelölt, Simoni Tebet és Ciro Gomez az ő támogatására buzdította támogatóikat. Tebet 4,2, Gomez 3 százalékot kapott. Természetesen nem automatikus, hogy híveik Lulára szavazzanak, s a választási matematika nem egyszerű kivonás és összeadás, de kiindulva abból, hogy a volt baloldali elnök milyen közel volt a győzelemhez, ez a fejlemény döntő lehet. Az első forduló további hét jelöltjének együttes eredménye a másfél százalékot sem érte el, így az ő kiállásuk nem sokat nyom a latban.
A versengő pártok ilyenkor csúcsra járatják támogatóik bemutatását. Orbán Viktor magyar miniszterelnök video-üzenetben támogatta Jair Messias Bolsonarót. Kiemelkedő vezetőnek nevezte, akivel öröm volt együtt dolgozni. „Olyan elnökről beszélünk, aki a mai progresszív, liberális világuralom mellett is elég bátor volt ahhoz, hogy Brazíliát helyezze mindenek elé és a Jóistent mindannyiunk fölé.” Kérdés, mit ér majd a két „bátor” elnök összefogása.
Mivel a még hatalmon lévő, szélsőjobboldali Bolsonaro a vártnál lényegesen jobb eredményt ért el, így feltehetően nem is hivatkozik majd a szavazási rendszer hiányosságaira, amit pedig korábban többször emlegetett.
Megnyugtató az is, hogy a választások viszonylag békésen zajlottak, és a brazil történelemre jellemző atrocitások, beavatkozások elmaradtak. A tét világpolitikai szempontból is nagy: ha Lula győz, Latin-Amerikában, vagy ha úgy tetszik, Latin- és Karibi-Amerikában baloldali kormányok lesznek hatalmon, olyanok, amelyek nem forradalmak, hanem választások útján diadalmaskodtak.
Az esélyek latolgatásához érdemes összehasonlítani az első fordulós választási előrejelzések témacsoportjait – amelyeket az AS/COA közvélemény-kutató felmérései alapján közlünk – a tényekkel.
A felmérések eredetileg azt mutatták, hogy Lula az első fordulóban tíz százalékkal nyer Bolsonaro előtt, ami a célegyenesben 5,2 százalékra olvadt. Lula a nők körében 21 százalékkal vezetett, ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen Bolsonaro kijelentette, a nők „kevesebb jövedelmet érdemelnek, mert szülnek”, és így is nem dolgoznak. A kampányban Bolsonaro a vallásos kártyát is előhúzta. Azt állította, ha Lula kerül hatalomra, be fogja tiltani, az evangelikál mozgalmat. Ennek következménye a közvélemény-kutatási eredményben is tükröződött, mert az ezen egyházon belüli népszerűsége 20 százalékkal megelőzte Luláét (50–30 százalék), A katolikus szavazók körében Lula népszerűsége 27 ponttal előzte Bolsonarót (55–28 százalék). Nem lehet csodálkozni, hogy a nyomor és éhezés felszámolásában nemzetközi hírnevet szerzett Lula előnye a szegények körében több mint kétszer annyi szavazót jelentett a felmérésekben (59–27 százalék). A gazdagoknál Bolsonaro előnye nem kérdőjelezhető meg (47–41 százalék).
A második fordulóra tekintve a Tebet-szavazók preferenciáját is megkérdezték. Ezt Lula nyerte 45-23 százalékaránnyal, míg Gomez esetében 50-23 százalékban.
A megkérdezettek 38 százaléka Brazília legnagyobb problémájának a gazdaság helyzetét tekintette, 22 százalék az éhséget, a szegénységet és az egyenlőtlenséget, 12 százalék az egészségügyet.
A korrupció, az erőszak, az oktatás 7, 6, 4 százalékos értékekkel került a felmérés adatai közé. Lula előnyben volt azoknál a választóknál, akik a szociális kérdéseket és a gazdaságot tartják a legfontosabbnak, Bolsonaro pedig az egészségügy, a korrupció, az erőszak vagy az oktatás témáiban. Kérdés volt az is, hogy mitől félnek jobban a brazilok: Bolsonaro visszatérésétől 47 százalék, a Munkáspárt visszatéréséről 39 százalék.
A korosztályok szavazati hajlandóságát mérő „versenyt” is Lula nyerte: a 16-24 éveseknél 50-35-re, a 25-44 évesek körében 50-40-re, a 45-59 éveseknél 48-38-ra és a 60+ korosztályban 43-37-re. Lula választási győzelmi prognózisának aránya 54 -37 százalék volt.
A következő fordulóra október 30-ig kell várni, akkor kiderül, Brazíliában marad-e a populista irányvonal, vagy gyökeres változások lesznek, békésebb időkkel.
