Közvetve az Indo-csendes-óceáni térség békéjét is szolgálják az Ukrajna elleni orosz invázió miatt bevezetett büntetőintézkedések – erre is rávilágított Cseng Ven-can (Cheng Wen-tsan), Tajvan negyedik legnépesebb metropoliszának, a kétmillió lakosú Taojüannak a polgármestere lapunknak adott interjújában. A Budapestnél több mint kétszer nagyobb kiterjedésű, tartományi jogú város kiemelkedő ipari központ: kulcsszerepet tölt be az infokommunikációs technológiák például a nyomtatott áramkörök és félvezetők globális ellátási láncában. Cseng Ven-can azzal büszkélkedett, hogy egy okos, fenntartható, megújuló energiára épülő metropoliszt építenek. Taojüan sikereire azonban árnyékot vet, hogy a helyieknek állandó kínai fenyegetés árnyékában kell élniük. Mint ismeretes, a pekingi rezsim saját, renegát tartományaként tekint a demokratikus berendezkedésű Tajvanra és máig nem tett le arról, hogy katonai erővel terjessze ki hatalmát az egész szigetre.
A kínai polgárháború vége óta eltelt több mint 70 évben a pekingi rezsim négy komolyabb válságot is kirobbantott a Tajvani-szorosnál, legutóbb Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusi látogatását követően eszkalálták a feszültséget. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg több napos hadgyakorlatot tartott, amely során többek között Tajvan tengeri blokádját próbálták el. A Kínai Kommunista Párt (KKP) szócsövei azt hangoztatták, hogy Pelosi eszkalálta a helyzetet, mintegy jogos válaszlépésként beállítva a diplomáciai vizit után végrehajtott hadmozgásokat. A Fidesz-párti magyar sajtó és a megmondóemberek is készségesen átvették ezt a narratívát. A taojüani polgármester ezzel szemben Kínát tette felelőssé a feszültségért, mely szerinte Tajvan “politikai elszigetelésére, katonai fenyegetésére és diplomáciai blokádja” törekszik. Mint mondta, Pelosi útját Peking “indokolatlan és barbár módon” ürügyként használta fel, hogy szélsősége katonai műveleteket hajtson végre. Cseng Ven-can arra figyelmeztetett, ha Kína blokád alá vonná Tajvant, az recesszióba döntené az egyébként is gyengén muzsikáló világgazdaságot.
A taojüani polgármester úgy látja, hogy az orosz invázió általában véve együttérzőbbé tette a közép-kelet-európai országokat Tajvannal, amit Ukrajnához hasonlóan egy erősebb szomszéd fenyeget. “A régió vezetői felismerték, hogy a demokrácia milyen sebezhető tud lenni” - fogalmazott a politikus. Helyesnek tartja, hogy az Európai Unió szankciókat vetett ki Oroszországra az invázió miatt. “Ezeken keresztül az EU Kínának is megüzente, hogy a demokratikus országok nem fogják tétlenül nézni a katonai agressziót” - mutatott rá a városvezető. Hangsúlyozta: azzal az uniós tagállamok nyomon követik a Tajvani-szoros körüli fejleményeket, és óva intik Pekinget attól, hogy katonai erőt vessen be, vissza tudják fogni a kínai katonai ambíciókat.
Az Orbán-kormány részéről nem érzékelhető közeledés Tajvan felé. A városok szintjén viszont virágzik az együttműködés, amit remekül példáz a Budapest és Toüjuan közötti szoros kapcsolat - állapította meg Cseng Ven-can. Elismerően szólt arról, hogy a ferencvárosi önkormányzat Ujgur mártírok útjára, Hszie Si-kuang püspök útra, Szabad Hongkong útra" és Dalai Láma útra keresztelt át utcákat. – Ezek a nevek a KKP üldöztetéseinek megrendítő történeteit mesélik el. Budapest e bátor, nemes cselekedetével kifejezte elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia iránt – magyarázta a polgármester, hozzátéve, hogy sok tajvani is szolidáris a demokráciapárti hongkongiakkal.
A toüjuani önkormányzat a világjárvány idején segítette is a magyar fővárost, 2020-ban például 300 ezer maszkot adományozott Budapestnek. Tavaly pedig a metropolisz belépett a Szabad Városok Szövetségbe, amely 2019-ben Karácsony Gergely főpolgármester illetve Varsó, Prága és Pozsony vezetőinek kezdeményezésére jött létre. Cseng Ven-can úgy vélte, hogy a csatlakozás növelni fogja Toüjuan globális jelentőségét, és lehetőséget kínál az együttműködésre más világvárosokkal.
