Fidesz;kampány;ellenzék;finanszírozás;

„Visszataszító, hogy az Orbán-kormány olyasmi miatt vádolja jogsértéssel az ellenzéket, amit saját maga a többedik választás óta alkalmaz és magától értetődőnek tekint”

Ligeti Miklós jogász szerint csak idő kérdése volt, hogy a másik oldal mikor tanulja meg a Fidesz kampánytrükkjét.

– Ha rossz szabályokat hoz és rossz rendszert működtet a hatalom, amit kihasznál a maga előnyére, akkor aligha várhatja el azt, hogy az ellenzéke teljesen tisztán, nem csak a szabályok betűjét, hanem azok rendeltetését is szem előtt tartva járjon el – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

A Fidesz és a kormánypárti sajtó hetek óta hevesen támadja Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert, volt miniszterelnök-jelöltet, vele együtt pedig az ellenzéket. Márki-Zay a Magyar Hang podcast műsorában beszélt arról, hogy az Action for Democracy alapítvány jóvoltából még június közepén is több száz millió forintos adomány érkezett az Egyesült Államokból, ennek segítségével tudták kifizetni a kampány utolsó számláit.

Három vagy négy nagyobb tétel jött az amerikai alapítványtól (összességében milliárdos nagyságrendű támogatásról van szó), a pénzt Márki-Zay civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta. „Nélkülük nem tudtunk volna még ennyire sikeres kampányt se folytatni” – mondott köszönet Márki-Zay Péter, hangsúlyozva, hogy a pénzből nem pártokat finanszíroztak, hanem „közismereti tájékoztató kampányokat” folytattak.

A fideszes vádak szerint tiltott pártfinanszírozás történt, az amerikai alapítvány ráadásul beavatkozott a magyarországi választásba. Gulyás Gergely miniszter az eset apropóján „dollárbaloldalnak” nevezte az ellenzéket. Ligeti Miklós felidézte:

a kampányfinanszírozás ügye harminc éve megoldatlan. 

Egészen 2014-ig rendkívül szűkszavú szabályozás szólt a választási kampányköltésekről. A törvény csak annyit írt elő, hogy a jelölőszervezetek 1 millió forintot költhetnek jelöltenként. Az elnagyolt szabályozás az Állami Számvevőszék (ÁSZ) gyengéd, elnéző ellenőrzésével párosult. A Transparency már 2010-ben arra jutott, hogy a pártok ténylegesen négyszer-ötször többet költenek a megengedettnél.

A 2014-es választás előtt a kétharmados Fidesz a választási rendszer mellett a kampányfinanszírozási szabályokat is átírta, a jelöltként elkölthető összeget 1 millió forintról 5 millióra emelte (jelenleg 6 milliónál tartunk). Az új szabályok – amelyek nem vonatkoznak sem az önkormányzati, sem az EP-választásra – néhány problémát megoldottak, de közben más anomáliákat teremtettek. Elindult a kamupártok felfutása, rendszeressé váltak a súlyos visszaélések az ajánlóívekkel – sorolta Ligeti. Bár a tévés, rádiós és nyomtatott sajtóban megjelenő kampányhirdetések árai nyilvánosak, az óriásplakátok piacán továbbra is titkosak a tarifák. A legdurvább visszaélések talán itt történtek.

– Listaáron számolva a Fidesz által megvásárolt plakátok idén márciusban önmagukban 1,5 milliárdot forintba kerültek. Ez a kiadás majd másfélszeresen meghaladta azt az összeget, amit a teljes kampányidőszakban nem csak plakátokra, hanem összesen elkölthetett volna – mondta Ligeti Miklós. Nem beszélve a kormány propagandakampányainak és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) „gyurcsányozásának” tetemes költségeiről.

A kampányszabályozás egyik sajátossága hívta életre a „CÖF-jelenséget”. (A Fidesz holdudvarához tartozó CÖF szervezi a békemeneteket is.) Mivel a civil szervezetek kívül esnek a kampányelőírásokon, semmilyen következménye nincs annak, hogy a CÖF – állami pénzekből – az ellenzéket negatív színben feltüntető, lejárató üzenetekkel száll be a választási küzdelembe.

„Roppant büszke vagyok”

Márki-Zay Péter utólag sem gondolja, hogy kifogásolható lenne az Egyesült Államokból érkező tekintélyes támogatás elfogadása. Ellenkezőleg. „Roppant büszke vagyok. A magyar történelemben még soha nem fordult elő, hogy egy szervezet ennyire tiszta, átlátható kampányt folytatott volna és a törvényeket maximálisan betartva részletesen elszámolt volna a pénz felhasználásával” – jelentette ki lapunknak nyilatkozva.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom a honlapján ömlesztve, sok-sok oldalon hozta nyilvánosságra a kiadási tételeket. Márki-Zay Péter közlése szerint a kimutatás 42 ezer sorból áll. „Minden tétel mögött áfás számla és banki tranzakció található” – hangsúlyozta. Kérdésünkre, tervezik-e, hogy a kívülálló számára is könnyen értelmezhető, áttekinthető pénzügyi beszámolót publikálnak a későbbiekben, Márki-Zay Péter elmondta: „a Fidesz ezt a munkát már elvégezte helyettünk”. A kormánypárti sajtóban megjelent számításokból tudta meg ő is, hogy a közel 1,9 milliárd forintnak megfelelő amerikai támogatásból tollakra például 44 millió, szórólapokra 76 millió, óriásplakátokra 87 millió, újságokra 117 millió, egyéb szóróanyagokra 24 millió forintot költöttek.

– Csak idő kérdése volt, hogy az ellenzék mikor tanulja meg a kormány kampánytrükkjét – állapította meg Ligeti Miklós. Ebben a konstrukcióban nem párt fogadja be a kampányhoz szükséges forrásokat, hanem egy jogilag egyértelműen elkülöníthető mozgalom, civil szervezet, amelynek kampánya az adott párt érdekében áll.

Az ellenzéki oldalon létrehozott MMM finanszírozási szempontból a CÖF-höz hasonló funkciót töltött be. (Márki-Zay Péter sem titkolta, hogy az ellenzéknek ilyen értelemben az volt az MMM, ami a Fidesznek a CÖF.)

Írott szabályt ezzel nem sértett az MMM, ahogyan azzal sem, hogy pénzt fogadott el külföldről. 

Civil szervezetek esetében ezt semmi se tiltja. A hasonlóságok mellett alapvető különbség: míg a hatalom közpénzzel tömi ki a CÖF-öt, az MMM külföldről történő forrásszerzése az adófizetőknek nem került pénzbe.

Titkos szálak

Mintha csak a Fidesz segítségére akart volna sietni a finanszírozási vitában egy ellenzéki politikus. Sas Zoltán jobbikos képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke ugyanis törvénymódosítási javaslattal szeretné elérni, hogy civil szervezeteken keresztül ne lehessen külföldi pénzeket a választási kampányokban támogatásra fordítani. A külföldi pénzek elfogadása szerinte nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet.

Korábban a kormánypárti Magyar Nemzet – amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda is eljárást indított – úgy értesült, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elrendelte a „baloldali pártok több milliárdos amerikai kampányfinanszírozásával kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatot”. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista tagja ezzel szemben állította, hogy a testület nem hozott ilyen döntést.

Ligeti Miklós visszataszítónak nevezte, hogy a kormány olyasmi miatt vádolja jogsértéssel az ellenzéket, amit saját maga a többedik választás óta alkalmaz és magától értetődőnek tekint. A Transparency International jogi igazgatója szerint a módszer elítélendő, bárki is él vele. Nincs egyetlen bűnös, ha mégis van, akkor a hatalom az, amely a tudatosan rossz rendelkezésekkel és a gyenge ellenőrzéssel fenntartja az elhibázott, velejéig korrupt kampányfinanszírozási rendszert.

Kerestük Gulyás Gergelyt is, a miniszter eddig nem válaszolt kérdéseinkre.

A Fidesz képes tízszer vagy százszor annyit elkölteni

– Ha én tudtam volna erről, vagy megkérdeztek volna, akkor azt javasoltam volna, hogy ne fogadjuk el az Egyesült Államokból küldött pénzeket – mondta kérdésünkre Hadházy Ákos parlamenti képviselő, akit az ellenzék választási győzelme esetén Márki-Zay Péter korrupcióellenes tárca nélküli miniszternek akart felkérni.

Ugyanakkor Hadházy érti a dilemmát. Az előválasztás idején ő fogalmazott úgy, hogy az ellenzék fakarddal harcol a tank ellen. A hasonlatnál maradva: az ellenzéknek valahonnan pult alól sikerült szereznie egy rozzant puskát, a Fidesz ezért indított „álságos és aljas” hadjáratot. Az a Fidesz, amely „lopott pénzből és álcivilek közreműködésével törvénytelen kampányt folytat, sőt: tájékoztatás ürügyén a szemünk láttára évente 50 milliárdot költ el propagandára” – tette szóvá Hadházy.

A Fidesz elfogadhatatlan eljárására azonban szerinte nem az a helyes válasz, hogy az ellenzék is támadható módon, a kiskapukat kihasználva gyűjt kampánypénzeket. Inkább keményen tiltakozni kellett volna, amikor a Fidesz meghozta a kampányfinanszírozásról szóló „piszkos törvényt”.

– Bármennyi adomány is jön be az ellenzéknek, a Fidesz képes tízszer vagy százszor annyit elkölteni. Ezzel nem lehet versenyezni – konstatálta Hadházy. A legfontosabb kérdés az lesz a jövőben, hogy az ellenzék mennyi aktivistát, önkéntest tud mozgósítani.

„Nekem azt kell vizsgálni, amit a hatalom nem vizsgál” – indokolta Hadházy Ákos, miért nem érzi feladatának, hogy ellenőrizze a Mindenki Magyarországa Mozgalom pénzköltéseit. Megteszi ezt a Fidesz. Valószínűleg nem fognak sietni vele, mert nekik nem az a lényeges, hogy ennek valami következménye legyen, hanem az, hogy elhúzódjon az ügy, napirenden tarthassák a témát. Amíg az ellenzék nem győzi le a propagandát, addig nehéz bármit is elérnie – jelentette ki.