Németország és több mint egy tucatnyi más ország csütörtökön együttműködési projektet tervez indítani jobb európai légvédelmi rendszer kiépítésére - írta a dpa német hírügynökség. A résztvevő országok védelmi miniszterei a NATO brüsszeli ülésének margójára tervezik a találkozót. A tervek szerint szándéknyilatkozatot írnak alá az úgynevezett European Skyshield Initiative (ESSI) kezdeményezésről.
Olaf Scholz német kancellár augusztus végén jelentette be a projektet. Szerinte egy európai légvédelmi rendszer költséghatékonyabb és hatékonyabb lenne, mintha minden ország saját, drága és rendkívül összetett légvédelmi rendszerének kiépítése. Akkor azt mondta, hogy Németország a következő években nagy összegeket fog befektetni a légvédelembe, mégpedig úgy, hogy az európai szomszédok már a kezdetektől fogva részt vehessenek benne. Konkrétan Hollandiát, Lengyelországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, Csehországot, Szlovákiát és a skandináv partnereket említette. Ebből az lett – írja az Euractiv –, hogy Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Norvégia, Románia, Szlovákia, Szlovénia csatlakozik, Lengyelország és Franciaország elutasította a részvételi lehetőséget.
Németország számára a jobb légvédelem iránti igény azért vált sürgetővé, mert Oroszország az Ukrajna elleni támadásával megváltoztatta az európai fenyegetettségi helyzetet. A projektet ezért az immár több mint fél éve tartó háborúra adott válasznak is tekintik.
Németország hadseregében a közeli célpontok elleni harcra a repülőgépek és helikopterek ellen bevethető, vállról indítható, Stinger légvédelmi rakétát rendszeresítette, amelyet Ukrajnának is szállított. Közepes hatótávolságon a nagyobb Patriot rendszer 30 kilométeres magasságig hatékony. Németországnak 12 ilyen rakétaütege van, ami nem elég az egész ország védelmére.
A német hadsereg, a Bundeswehr számára az egyik választható lehetőség az izraeli Arrow III rendszer beszerzése, amely az izraeli többlépcsős rakétavédelmi rendszer legmagasabb szintje, és amely több mint 100 kilométeres magasságig képes megsemmisíteni a támadó fegyverrendszereket. Ezzel a földön is megnő a védett terület, mivel a robbanófejek a célponttól távol megsemmisülnek.
