Nagylak és Csanádpalota felé közeledve több kilométeres kamionsor kígyózik évek óta, de nem sokkal jobb az összkép más nagyobb magyar-román határátkelő térségében sem. Az átkelésre sokszor napokig, de mindenképpen hosszú órákon át várakozó teherautók mellett elhaladva akaratlanul is hálát ad a Fennvalónak az ember, hogy nem a határzónában lakik, ahol a közlekedési kellemetlenségeken túl a mindennapok velejárója az állandó kipufogógáz is. Nyilván nincs ez másképp a román oldalon sem, a környezetszennyezéstől az ottaniak sem mentesülnek. Az áruforgalmi és beszállítói nehézségeket a covid járvány óta kiheverni nem tudó Európai Unió-ban a magyar-román határon éktelenkedő Schengeni zár még egy lapáttal rátesz a gondokra, a határon eltöltött hosszú idő negatív hatása a gazdaságra eurómilliárdokban mérhető.
A személyforgalomban is szerencse kérdése hogy épp fél órát vagy kettőt-hármat kell várakozni mindkét irányba.
Az EU-hoz 2007. január 1-én csatlakozott Románia és Bulgária 2011 óta várakozik a schengeni csatlakozásra, mindhiába. Mindkét ország teljesíti mindazon technikai feltételt, amelyet a korábban csatlakozóktól megköveteltek, de esetükben már politikai, jogállamisági kritériumokhoz, a korrupció megfékezéséhez kötötte az EU az övezeti tagságot. A bővítést kezdetben több nyugat-európai tagállam ellenezte, ám idővel elsősorban a német, holland ellenálláson múlott a román-bolgár Schengen tagság. Az Európai Bizottság és az Európai Bizottság már többször kinyilvánította, hogy Románia teljesíti a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez való csatlakozás technikai feltételeit, maga a folyamat ennek ellenére egy tapodtat sem haladt előre.
Berlin feladta az ellenállást, a szerdán Bukarestbe látogató holland miniszterelnök azonban ismét lerombolta a román reményeket.
Mark Rutte hivatalosan a Brassó megyei Nagysinken létrehozott katonai támaszponton állomásozó NATO-harccsoport keretében szolgáló holland katonákat látogatta meg, a román politika és a média azonban egyetlen pillanatig sem titkolta, hogy a holland vétó feloldását reméli a vizittől.
A Klaus Johannis román elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Rutte azonban semmit sem ígért. Azt mondta, Hollandia elvileg nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását, elismeri a csatlakozási folyamat során elért eredményeket, de Hága csak akkor bólint rá a csatlakozásra, ha minden nem technikai jellegű feltétel teljesül. Ehhez meg kell várni az igazságügyi reform uniós nyomon követését szolgáló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus (CVM) keretében összeállított idei jelentést, Hollandia számára ugyanis a feltételek nem változtak – működő jogállamot vár el, valamint határozott fellépést a korrupció és a szervezett bűnözés ellen.
Románia és Bulgária abban reménykedik, hogy 11 év halasztás után idén decemberben megszületik a döntés a bővítésről, január elsejétől csatlakozhat a két ország is a Schengen övezethez.
A Rutte vizit után azonban már Johannis is óvatosabban, de még mindig optimistán fogalmazott. A román államfő azt mondta, politikai döntés születik majd a kérdésben, ezért nem érdemes jóslatokba bocsátkozni a csatlakozás időpontjával kapcsolatosan. Bukarest elképzelhetetlennek tartja az újabb kudarcot, keresik a lehetőséget a folyamat felgyorsítására.
A végső döntést az uniós belügyminiszterek hozzák meg – remélhetőleg legkésőbb decemberi ülésükön. Mivel konszenzusos döntés szükséges, a holland vétó továbbra is megakadályozhatja, hogy az Atlanti óceántól a görög szigetekig akadálymentes legyen az európai uniós árú és személyforgalom.
Az előzőleg csatlakozott országoknak, köztük Magyarországnak kizárólag a technikai feltételeket kellett teljesíteniük. A magyar és lengyel jogállamisági problémák illetve az uniós forrásokkal való visszaélések nagymértékben hozzájárultak a román és bolgár Schengen kálváriához.
