Napelemfrász kezdődik, a szakma szerint vége az iparágnak

A kormány szerint a hazai áramhálózat nem képes több napelemet kezelni, ezért a rendszer - uniós pénzeket igénylő - felújításáig nem teszik lehetővé továbbiak csatlakozását.

A jövőben telepítendő, kisebb napelemes rendszerek esetében a kabinet felfüggeszti a többlettermelés hálózati visszatáplálásának lehetőségét – jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón. A már működő egységekre, illetve, azokra, akik „visszaigazolt igénybejelentést” tudnak felmutatni, a szigorítás nem vonatkozik. Az intézkedés a háztartásokon túl a vállalkozások – jellemzően szintén önellátási célú – beruházásait is érinti. Meglátása szerint a lépés „könnyíti” az ügyvitelt - hisz nem igényel külön hálózati csatlakozási engedélyt –, ami rövidíti a kivitelezési időt. Ugyanakkor elismerte, hogy ezzel romlik a napelemberuházások megtérülése. Szerinte ugyanis, ha nem sikerül a családi fogyasztást a saját napelem termeléséhez igazítani, a lakásban akkumulátorra is szükség lehet. Egyszersmind ígéretet tett arra, hogy ha a beérkezett uniós forrásokból a szükséges hálózati fejlesztések megvalósulnak, visszaállítják az eddigi rendszert.

A kancelláriaminiszter a helyzet kialakulásáért – az immár tömegtüntetésekbe torkolló tanárbérekhez hasonlóan – az uniós támogatások hiányát okolta. Szavai szerint a hazai közcélú villamosenergia-rendszer jelen állapotában nem képes üzembiztosan befogadni további megújulós – napelemes – termelést. Ehhez nagyarányú hálózati fejlesztések szükségesek, amihez az EU helyreállítási alapjának hitelét használnák fel. "Értelmezése szerint" a lakossági napelempályázat nyertesei rendelkeznek bejelentett igényekkel, tehát esetükben megmaradhat a visszatáplálási jog - fogalmazott kérdésünkre a kancelláriaminiszter. A napelemes erőművek szabályozása – szavai szerint - nem változik. Gulyás Gergely az ügy kapcsán többször hitet tett a hazai villamosenergia-termelés zöld átmenete mellett.

Szakértők szerint a bejelentés lényegében az eddigi, úgynevezett szaldóelszámolástól fosztja meg a saját áramellátást tervezőket. A napelemes háztartástól a hozzá kapcsolódó „hálózat” jelenleg a lakossági hatósági tarifán megvásárolja a termelés során keletkezett, de a nap során nem igényelt áramot. A másik oldalról pedig a fogyasztó ugyanennyiért veszi az áramhoz a hálózatból akkor, ha a napelem nem elégíti ki a mindennapok pillanatnyi áramigényeit. E kettő „szaldójából” meghatározott időközönként számla készül. A hálózat így voltaképp egy „ingyenes akkumulátorként” üzemel. A téma mindazonáltal igen „forró”: bár a kormány tavaly év elején bejelentette a támogatásból létesülő rendszerek szaldóelszámolásának megszüntetését, a vonatkozó rendeletet az első nap előtti éjszaka hatályon kívül helyezték.

A részletek ismerete híján is úgy vélte: az intézkedés „lenullázza” a hazai napelemipart, és komoly törést hoz a villamosenergia-rendszer zöld átmenetében.

Ezek után ugyanis szerinte egyszerűen nem éri meg napelemet telepíteni. Egy átlagcsalád ugyanis jellemzően reggel és este igényli a legtöbb energiát, míg a panelek főképp nappal termelnek áramot. A szakértő szerint az nem állja meg a helyét, hogy az új elszámoláshoz feltétlenül szükséges akkumulátor: többlettermelés esetén ugyanis a rendszer leszabályoz. Ráadásul az akkumulátor egyelőre nem éri meg: az ugyanis ma a rendszer összes többi eleménél drágább. Egy kisebb családra méretezett egység több millió forint, és az is inkább csak nyáron elégíti ki az igényeket.

Kiss Ernő mindemellett tagadja, hogy a hazai villamosenergia-rendszer ne lenne alkalmas további megújuló-alapú termelők befogadására. Ezt az állítást hitelesen alátámasztó, átfogó tanulmányt legalábbis nem ismer. Ellenben az általa ismert anyagok a rendszer jelenlegi leterheltségét kevesebb mint 50 százalékra teszik. Számos olyan egyedi esetet ismer, ahol az áramszolgáltató műszakilag teljesen megalapozatlanul tagadta meg a hozzáférést.

Azt, hogy a lakossági napelempályázat eddigi, 43 600 nyertesét miként érinti az intézkedés, a részletek ismerete híján egyelőre nem tudta megmondani. Mindazonáltal szerinte a forint árfolyamvesztése és az áremelkedések miatt a döntő többség amúgy is eláll a megvalósítástól. (Más forrásaink szerint a nyertesek túlnyomó többsége még az előkészítésnél tart, így nem kért és nem is kapott hálózati csatlakozási engedélyt.)

A nagyobb napelemtelepek, vagyis az erőművek „változatlan szabályozása” pedig úgy értendő, hogy az ilyen egységek befektetői – hasonló okokra hivatkozva - már két éve nem kapnak hálózati csatlakozási engedélyt.

Az elnök már csak azért is problémásnak ítéli a kormánydöntést, mert a hazai villamosenergia-igényeket immár 40-50 százalékban külföldről vásárolt árammal elégítjük ki. Pedig az önellátást az Orbán-kormány is energiastratégiája legfőbb céljaként említi, amit jórészt a napelemek biztosíthatnának. Bár a kabinet tavalyelőtt frissített Energiastratégiájában 2030-ra tervezett 6 ezer MW-nyi napelem helyett – szintén kormányközlések szerint – már 2023-ra megvalósulhat 8 ezer MW, a mostani döntés e növekedést töri meg – fogalmazott Kiss Ernő.