uniós támogatás;Gulyás Gergely;forintgyengülés;kormányinfó;uniós hitel;helyreállítási alap;

2022-10-13 21:39:00

Uniós hitelt is kér a magyar kormány – Újabb forintmélypont

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint most már tényleg célegyenesben van a megállapodás az EU-val...

A kormány határozott arról, hogy szeretné igénybe venni a Covid-utáni uniós helyreállítási alap (RRF) támogatását és annak hitelrészét is – jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint most már tényleg célegyenesben van a megállapodás az EU-val, mind az RRF-ről, mind a hétéves „rendes” uniós támogatásokról még az idén megszültet alku, sőt akár már szilveszter előtt pénz is érkezhet Brüsszelből – tette hozzá. A kormány tervei szerint a RRF-hitelt a hazai villamos távvezeték-rendszer kapacitásainak bővítésre használná a kormány.

A befektetőket nem hatotta meg a miniszter sokadik bejelentése az állítólag megérkező uniós pénzekről, a forint újabb mélypontra zuhant: az euróval csütörtökön 433,1 forinton is kereskedtek – ez négy forintos drágulás az előző naphoz képest. A dollár árfolyama egészen 450,1 forintig emelkedett – ami újabb történelmi csúcs, az előző naphoz képest nyolc forinttal emelkedett az árfolyam.

Az elmúlt napokban a forint az euróval szemben újabb és újabb mélypontra került. A téma a szerdai kormányülésen is napirendre került Gulyás elmondása szerint – de a forint védelmében nem született külön intézkedés. A kormány a maga részéről annyit tud tenni, hogy tartja az államháztartás hiányát, illetve mérsékli a külkereskedelmi mérlegben az energiaszámlát, ezt a célt szolgálja az a halasztott fizetési megállapodás, amit a magyar energiaimportőr kötött az orosz szállítójával - tette hozzá. Gulyás szerint kizárólag azért zuhan egyedül a forint a régióban, mert Magyarországnak legnagyobb az (orosz) energiakitettsége. „Ha nem lennének a szankciók, akkor erősödne a forint” – ismételte sokadszorra a kormányzati mantrát a miniszter.

A forintgyengülésnek ezzel szemben ezer más oka van: az uniós pénzek elmaradása, az emiatt keletkező finanszírozási bizonytalanság, az átgondolatlan, kapkodó gazdaságpolitika, a magas infláció és az erőtlen monetáris politika. A forint mélyrepülését két hete az Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusának lezárása indította be. A jegybank 13 százalékra emelte ugyan az alapkamatát, de ez a 20,1 százalékos inflációt nézve nagyon erőteljes negatív reálkamat. A Reutersnak nyilatkozó külföldi elemzők szerint a MNB előbb utóbb rákényszerül a forint védelmében egy erőteljesebb kamatelmésre. A JP Morgan elemzői szerint a jelenlegi 13 százalékkal szemben 16-17 százalékos alapkamat állíthatná meg a forintgyengülést, addig míg az EU meg nem kezdi az uniós támogatások folyósítását. A MNB tegnap kihagyta a lehetőséget a kamatemelésre, az egyhetes jegybanki betétek kamatát 13 százalékon tartotta, holott korábban a pénzpiaci zavarok kezelésére az egyhetes kamatot használta. Pár hete még 400 forint alatt volt az euró árfolyama, a három hét alatt 34 forintot ugrott az árfolyam, ami egyértelműen pénzügyi zavar.

Az MNB meglehetősen nehéz helyzetbe kormányozta magát – vélekedett Trippon Marian, a Cib Bank vezető elemzője. A kamatemelési ciklus lezárásának deklarálása olajat öntött a tűzre, viszont jelen helyzetben két héttel a döntést követően hitelességi szempontok miatt nem nyúlhat a kamathoz. Mindeközben a devizatartalékok szintje nem elégséges ahhoz, hogy érdemben interveniálni tudjon a jegybank a piacon a forint védelmében, a kormány pedig még nem jutott megnyugtató megállapodásra az EU-val (ami elengedhetetlen a beragadt források kiszabadításához). Rövid távon így nagyon nehéz olyan faktort találni, ami érdemben támogatni tudná a forintot, ha azonban a gyengülés folytatódik (esetleg gyorsul is), a jegybank számára nem lesz más lehetőség, mint hogy újranyissa a kamatemelési ciklusát – fogalmazott Trippon Mariann.