;

KSH;Magyarország;építőipar;visszaesés;augusztus;2022;

- Lejtmenetbe kapcsolt a magyar építőipar, van, amiben a 2017-es szintre esik vissza

Az építőipar termelése az egy évvel korábbival ugyan megegyezett, júliushoz képest azonban már 4,4 százalékos volt a csökkenés - derül ki a KSH augusztusra vonatkozó adataiból.

Ennél is borúsabb jövőt jelez előre, hogy a megkötött új szerződések volumene több mint 50 százalékkal csökkent egy év alatt, az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya így 7,8 százalékkal volt kisebb a 2021. augusztus véginél. Ezen belül főként az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene zuhant be 18,9 százalékkal, az egyéb építményekre vonatkozóké pedig gyakorlatilag nem változott.

A háttérben részben az építőipari megrendelések zömét adó állami beruházások átütemezése áll. A kormány az elmúlt hónapokban 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halasztott el. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint ez önmagában 15 százalékkal kevesebb munkát jelent az elkövetkező két évben az építőiparban. A lakossági megrendeléseknek eközben a fizetőképesség szab határt. Az építőipari alapanyagok felerészben importból származnak, a forint szabadesése itt már követhetetlen ármozgásokat okoz. Az ÉVOSZ által megkérdezett 400 építőipari cég várakozásai szerint az első negyedévhez képest az év végéig még 14-20 százalékos drágulásra kell számítani az építőanyagok zöménél. A hőszigetelő és a faanyagok 20, a tégla 19, a tetőcserép, a zsalukő és a hideg padlóburkolat 18, a beton, a gipszkarton, a meleg padlóburkolat és a szaniter áru 17 százalékkal kerül majd többe decemberben. A hitelek eközben folyamatosan drágulnak, a lakáshitelek kamatai már 10 százaléknál járnak.

Koji László többször is nyilatkozott lapunknak arról, hogy egy 5 százalékos kamatplafonnal elérhető otthonteremtési program támaszt adhatna az építőipar lakossági szegmensének. Egy, a hét elején szervezett építőipari konferencián Nagy Márton beszélt is arról, hogy új állami lakáspolitikára volna szükség, ám ennek részleteiről semmit nem mondott. A gazdaságfejlesztési miniszter felvázolta az ágazat előtt álló szűkös esztendőket.

Az építőipari infláció az év végéig 30 százalék fölé fut, a cégek profitja csökken, az új szerződések állománya drasztikusan, a 2017-es szintre esik vissza,

számos alapanyag gyártáshoz kötődő szektor teljesen le is állhat, ami miatt  alapanyaghiány is újra jelentkezhet. Szerinte az elkövetkező időszakban átalakul a piaci szerkezet, a közép- és nagyvállalati szektorban koncentrálódni fog az építőipar. Át kell vészelni a következő esztendőket, most két évig nagyon nehéz lesz – mondta, de fogódzókat ehhez nem adott, és arról sem mondott semmit: a kormány hogyan segítené a nehéz időszakban az ágazatot.

Emellett a már folyamatban lévő támogatási igények is semmissé válnak.