Nyilván mindig van lejjebb. De azért szerintem az még Orbán Viktor fokozódó erkölcsi és szellemi leépülését megszokva is feltűnő, ha a kormányfő egyszerűen hazudik. Nem valami kicsi, elkenhető, nézőponttól függő, így vagy úgy értelmezhető kérdésben. Nem csúsztat, nem túloz, nem kapkod, nem téved. Hanem, ha pillanatnyi érdekei úgy kívánják, átgondoltan, a legnagyobb természetességgel képes megjegyezni, hogy mondjuk nálunk a fű kék. Leginkább külföldön, az ottani etikai szinthez szokott, többnyire befogadó hallgatóság előtt.
Most is ez történt. A múlt héten a berlini, értelmiségi közönségnek elmagyarázta, miért támadja az Oroszország elleni Uniós kereskedelmi korlátozásokat. Eszerint világosan elmondta a „primitív” brüsszelieknek, hogy Magyarországra egy csövön jön az olaj, mégpedig Oroszországból. És mivel „nincs másik cső”, ha valaki ezt elzáratja, Magyarország leáll. Erről nem ő tehet, a hálózatot a kommunistáktól örökölte, tehát a „primitív” Brüsszel „lehetetlent” kért.
Sajnos nem szólt közbe senki, hogy miniszterelnök úr, érvelési szabadságát a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva, nettó hazudni azért talán mégse kéne. A helyzet ugyanis, hogy a kommunistáktól nem csak a magyar-orosz Barátság-vezetéket örökölte, hanem a százhalombattai finomítót az omisalji kikötővel összekötő, idén 44 éves Adria-vezetéket is. Tehát igenis van másik cső. Bár az átállás lehetőségéről zajlik a szakmai vita, Brüsszel, engedve az Orbán-kormány nyomásának, a magyarokat, a szlovákokat és a cseheket fel is mentette a többiek számára kötelező orosz nyersolajbehozatali tilalom alól.
De ez teljesen mindegy. A lényeg a lélektani hatás. Semmi más nem számít. A valóság meg pláne. A berlini közönség egy részének később talán leesik, hogy Orbán hazudott, a másik fele viszont úgy megy haza, hogy miért bántja ezt a szegény kis Magyarországot ez a gonosz Brüsszel.
De legalább most a "Nyugat" is kapott némi ízelítőt a nálunk zajló nagyüzemi néphülyítésből.
