Kevesebb lakás cserélt gazdát az utóbbi hónapokban, hiszen a már 10 százaléknál járó lakáshitelkamatok és a 20 százalékos infláció mellett a lakosság egyre kevésbé tudja megfizetni az ingatlanárakat. A lakásokat emiatt nehezebb is eladni. A befektetői jelenlét ugyanakkor érezhetően erősödik az ingatlanpiacon – derül ki az ingatlanközvetítő cégek tapasztalataiból. Utóbbit jelzi, hogy a főváros belső kerületeiben nőtt az érdeklődés a kislakások és a kiadásra szintén alkalmas, 40-60 négyzetméter nagyságú ingatlanok iránt, és vidéken is főként ezeket vásárolták szeptemberben.
A Duna House rendszeresen méri a vevők és az eladók motivációit is az adásvétel során: a kiadási célra, illetve a később önállósodó gyermeknek szánt lakás megvásárlását egyaránt befektetői szándékként értelmezi. A vevői visszajelzésekből az látszik, hogy Budapesten és vidéken is a befektetés lett az elsődleges vásárlási cél szeptemberben. A fővárosban a lakásvásárlások 41 százaléka mögött húzódott meg befektetési szándék, holott tavaly még csak 30 százalék volt az arány. Vidéken a tavalyi 22 százalék után az idén 33 százalékkal tört élre a befektetési célú vásárlás. Ezzel párhuzamosan az első lakásukat megvásárlók visszaszorulnak:
tavaly még vidéken és a fővárosban is az adásvételek negyede mögött ők álltak, az idén arányuk 22, illetve 17 százalékra esett vissza.
A Duna House becslése szerint szeptemberben országosan 9200 lakást adtak el, ami augusztushoz képest 6, tavaly szeptemberhez képest 22 százalékos visszaesés. A harmadik negyedévben így összesen 28 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami éves összevetésben szintén jelentős, 19 százalékos csökkenés. Év eleje óta összességében mintegy 100 ezer lakáspiaci tranzakció zajlott le, ez év végéig 120-130 ezerre nőhet. A lassulás mögött a változó gazdasági helyzet és az ennek köszönhetően dráguló hitelkamatok állnak. Utóbbi miatt a jelzáloghitelpiacon is érezhető a lassulás. Szeptemberben 82 milliárd forintot folyósítottak a bankok, így a lakáshitelezés 264 milliárd forinttal zárta a harmadik negyedévet. Ez - a lakáspiachoz hasonlóan - a leggyengébb negyedév volt az idén: a visszaesés éves szinten 30 százalékot tesz ki.
Tavaly még elég volt meghirdetni valamit, és már el is vitték.
Az idén tavasszal, nyáron azonban megváltozott a piaci környezet, az ingatlanukat eladni szándékozó tulajdonosok pedig azt érzékelik, hogy megritkultak az érdeklődő telefonhívások – számoltak be tapasztalataikról az OTP Ingatlanpont értékesítői is. A pénzintézet kutatása szerint tavaly tízből mindössze hárman kérték ingatlanközvetítő segítségét az eladáshoz: egyrészt meg akarták spórolni a jutalékot, másrészt úgy érezték, maguk is boldogulnak az eladással. Most viszont az értékesítők beszámolói alapján vidéken és a fővárosban is egyre több lakástulajdonos fordul hozzájuk. Az eladók sokszor nem az eladhatóság szempontjai szerint árazzák be ingatlanukat, csak azt nézik, nekik mennyi pénzre volna szükségük. Az elvárás és reálitás azonban sokszor nincs összehangban. Az eladók emellett megszokták a folyamatos áremelkedést, ezért így is áraznak. Még nem érzik, hogy már inkább lefelé kell korrigálniuk, ha valóban el akarják adni lakásukat. Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője szerint a vevők most nagyon keresik az olcsót, és nem csak a rezsiköltségek szempontjából.
Már olyan lehetőségek iránt is érdeklődnek, amelyektől korábban ódzkodtak, legyen szó osztatlan közös tulajdonról, vagy túlzottan megterhelt ingatlanokról.
Megtévesztő lehet az is, hogy mindeközben az infláció évtizedes rekordokat döntöget, és immár 20 százalék felett jár. Ez azonban nem feltétlen növeli a lakásárakat, hiszen azok inkább a bérek emelkedésével mozognak együtt, és az ingatlanárak változása nem is szerepel az inflációs kosárban. Sőt, a felpörgő infláció inkább visszafogja most a vásárlóerőt, ez pedig lassítja a lakások árának emelkedését – magyarázta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte a vevők lakásvásárlásra fordítható kerete a hitelkamatok és rezsiköltségek emelkedése miatt várhatóan csökkenni fog. Összességében ezek a hatások lefékezhetik a lakásdrágulást is.
Kiterjesztik a kamatstopot
A péntek este megjelent rendeletben a kormány nemcsak rögzítette azt a korábbi döntését, hogy meghosszabbítják a kamatstopot 2023. június 30-ig, de ki is bővítette annak kereteit. A rendelet szerint a kamatstop szabályait "a lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre, a fogyasztónak nyújtott lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és 2022. november 1-től a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is alkalmazni kell".
A most is érvényben lévő kamatstop azokat a jelzáloghiteleket érinti, amelyek kamatperiódusa egyéves vagy annál rövidebb. Az ilyen hitelt törlesztőknél a kamatfordulókor csak a tavaly október végi referenciakamatokat alkalmazhatják, így a törlesztőrészlet csak kisebb mértékben emelkedhet.
A Bankszövetség már a kiterjesztés előtt is ellenezte a moratórium általános meghosszabbítását, mondván, több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre. Emlékeztettek, a kamatstop fenntartása mintegy 70 milliárd forint veszteséget jelent a pénzintézeteknek, ami összevethető a teljes bankadó összegével.
