film;taxisblokád;1990;Palotás János;

- Ha nem sikerül megállapodni, akkor „nagyon nagy baj lesz”

Pattanásig feszült volt a helyzet az országban – emlékezett vissza Palotás János akkori parlamenti képviselő, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) alapító-elnöke az 1990-es taxisblokád napjaira. Az egykori politikust a NER új kurzusfilmje, a Blokád miatt kérdeztük az akkori eseményekről.

Még fél év sem telt el az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása óta. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) két kisebb koalíciós partnerrel, a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal kormányzott. Antall József MDF-es miniszterelnök ekkor már kórházban volt, a kormányfőt Horváth Balázs belügyminiszter helyettesítette.

A kormány október 25-én bejelentette, hogy több mint 60 százalékkal megemeli a benzin árát, annak ellenére, hogy kevéssel előtte még azt állította: nem készül ilyen lépésre. A megélhetésüket féltő taxisok a Kossuth térre vonultak. Bár találkoztak Siklós Csaba közlekedési miniszterrel, eredményt nem tudtak elérni.

A taxisok CB-rádión tartották a kapcsolatot, szélesebb körben így értesültek arról is, hogy a miniszterrel folytatott egyeztetés kudarcot hozott. Palotás János elmondása szerint az egyik taxis – máig nem lehet tudni, ki volt az – beszólt a rádión, és azt javasolta a többieknek: „akkor foglaljuk el a hidakat!” A tiltakozás vidéken is gyorsan terjedt, az útlezárások nyomán egy-két nap múlva az egész ország megbénult.

Palotás János független jelöltként szerzett mandátumot, de pártonkívüliként az MDF-frakció tagja volt az Országgyűlésben. Családjával éppen külföldre készült utazni egy hosszú hétvégére, az utcai demonstrációk hírére maradt itthon. Alaptalan híresztelésnek tartja azt a feltevést, hogy az ellenzék – vagy valamilyen más, rejtélyes külső erő – állt volna a háttérben. A taxisblokád spontán módon szerveződött.

A benzináremelés bejelentése csak a szikra volt, a társadalomban addig is egyre gyűlt az elégedetlenség. Előzőleg az egészségügyiek és a pedagógusok tüntettek.

A kormány rendre azzal utasította el követeléseiket, hogy az MDF a választóktól felhatalmazást kapott a rendszerváltás beteljesítésére, aki ezt akadályozza, az a kommunistákat akarja visszahozni.

Palotás János szerint mindezek a körülmények – a társadalmi elégedetlenség és a kormányzat kommunikációja – ugyanúgy emlékeztetnek a mai állapotokra, ahogyan az elszabadult infláció is. A különbség az – tette hozzá –, hogy akkoriban nem a kormány elhibázott intézkedései, hanem az objektív gazdasági helyzet, a Szovjetunió és a hajdani szocialista piac (KGST) összeomlása játszotta a döntő szerepet a pénzromlásban. A tüntetéseket elvileg 72 órával a megtartásuk előtt be kellett volna jelenteni, a híd- és útlezárások ilyen szempontból jogsértőek voltak.

A társadalom tiltakozáshoz való jogát azonban nem lehet elvenni, ha bebizonyosodik, hogy hazudott a kormány

 – hangsúlyozta nem kis áthallással Palotás János. A rendőrség „felsőbb utasításra” nem avatkozott közbe.

A kormány nem akart a tömegbe lövetni – cáfolt egy másik szóbeszédet Palotás János –, az viszont tény, hogy a hadsereg beavatkozása egy idő után reális veszéllyé vált. 

Horváth Balázs kilátásba helyezte ugyanis: akár a honvédséget is bevetik annak érdekében, hogy megtisztítsák a hidakat. Göncz Árpád viszont, aki köztársasági elnökként a hadsereg főparancsnokának is számított, közölte, hogy a katonák a laktanyákban maradnak. Barna Sándor fővárosi rendőrfőkapitány világossá tette: ha parancsot kap az erőszakos fellépésre, lemond posztjáról.

Palotás János biciklivel – amikor tehette, autóval – sorra járta Budapesten az úttorlaszokat. Azt tapasztalta, hogy sokan csatlakoztak a tiltakozáshoz, a blokádokban résztvevő járművek között egyre kisebb arányt tettek ki a taxik. A tüntetők vele általában kedvesen viselkedtek, de érezni lehetett, nő a veszélye annak, hogy eszkalálódik a helyzet. A hídlezárások csütörtöki napon kezdődtek, Palotás úgy kalkulált, ha vasárnapig nem sikerül megállapodásra jutni, akkor „nagyon nagy baj lesz” az országban.

Az Érdekegyeztető Tanácsban – ahol még a kormány és a munkavállalók képviselői ültek – Palotás János a VOSZ elnökeként a munkaadókat képviselte. Kompromisszumos javaslatának lényege az volt, hogy a kormány tekintsen el attól a megnövekedett adóbevételtől, amely a benzináremelés révén folyt volna be a költségvetésbe, így ötven százalékkal csökkenteni lehet az áremelés mértékét.

A javaslatra végül az összes fél rábólintott, vasárnap este megszületett a megállapodás: a taxisblokád véget ért.

Alapvető művészetelméleti vita, vajon mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy elfogulatlanság és befolyás nélkül feldolgozzunk egy adott történelmi korszakot.