Tavaly az amerikai demokrácia talán eddigi legsötétebb óráit élte: a Donald Trump akkori elnök által feltüzelt csőcselék január 6-án erőszakkal betört a Capitoliumba, hogy megakadályozza a kongresszust a 2020-as választási eredmény hitelesítésében, és ezzel talán hatalomba tartsa a vesztes jelöltet. A demokratikus intézményrendszer viszont túlélte a puccskísérletet, sőt - mint azóta kiderült - a háttérben még egy reménysugár is felsejlett: a Trump autoriter törekvéseihez és populizmusához addig jellemzően asszisztáló Republikánus Párt prominensei együttműködtek demokrata kollégáikkal a rend helyreállítása érdekében. Míg az elnök az Ovális Iroda melletti étkezőben a Fox News élő közvetítésében követte a kibontakozó káoszt, addig a washingtoni McNair erődbe kimenekített pártvezetők között egységfront jött létre, amelyre azelőtti négy évben, de az azóta sem volt példa.
A kongresszusi vezetők előbb külön-külön próbálták megtudni a Pentagontól, hogy miért nem avatkozott már közbe a Nemzeti Gárda a rend helyreállítása érdekében. Az egyik teremből a demokraták, élükön Nancy Pelosi házelnökkel, Chuck Schumer a párt szenátusi- és Steny Hoyer képviselőházi frakcióvezetőjével hívogatták a tisztségviselőket, egy másikból republikánusok, köztük Mitch McConnell a párt szenátusi- és Kevin McCarthy, a képviselőházi vezére. Egyik oldal sem jutott előbbre. McConnell fél órával később megelégelte a várakozást és átviharzott a demokratákhoz, érdeklődni arról, hogy mit derítettek ki. A rivális politikusok végül rájöttek, együtt kell cselekedniük: felhívták Christopher Miller ügyvezető védelmi minisztert, hogy válaszokat követeljenek: hol van a Nemzeti Gárda? Miután ő sem bizonyult segítőkésznek, a kongresszusi vezetők Mike Pence alelnököt tárcsázták, aki a Capitolium mélygarázsában rejtőzködött az őt felakasztani akaró csőcselék elől. Pencet végül sikerült rábeszélni, hogy adjon utasítást a Nemzeti Gárda bevetésére, jóllehet máig kétséges, hogy erre volt-e törvényi felhatalmazása.
A színfalak mögötti eseményeket és az abban résztvevő politikusok lélektani állapotát két amerikai újságíró, a Politiconak dolgozó Rachael Bade és a Washington Post munkatársa, Karoun Demirjian igyekezett rekonstruálni nemrég megjelent, “Unchecked” című könyvéhez, amelyben a Trump elleni két elbukott alkotmányos vádeljárás (impeachment) körülményeit kívánták feltárni. A szerzők vasárnap a The Atlanticben tették közé a január 6-i történténésekről szóló részletet, majd a CBS Face the Nation műsorában azt fejtegették, hogy a capitoliumi krízis végére mindkét párt politikusai egyaránt felháborodottak voltak. Egyes demokrata képviselők már akkor szavazást kezdeményeztek volna az impeachmentről, de Pelosi ezt nem akarta, pedig Demirjian szerint lehetséges, hogy abban a pillanatban még a republikánusok is többen támogatták volna az indítványt.
Trumpnak ekkorra már rendkívül elmérgesedett a kapcsolata pártja prominenseivel. McConnellel 2020. december 15-én beszélt utoljára: telefonon tajtékzott, sértéseket és szitkokat szórt a szenátusi vezető fejére, amiért az gratulált Joe Bidennek az elektori kollégium által is megerősített választási győzelméhez. Pence-nél alighanem a puccskísérlet közben vágta el magát, amikor Twitteren tovább hergelte ellene a tömeget. A Capitolium ostroma idején pedig McCarthyt is sikerült maga ellen fordítani, miután a republikánus frakcióvezető hiába kérlelte, hogy állítsa le híveit, az elnök inkább arra használta a lehetőséget, hogy szemrehányást tegyen neki, amiért nem volt hozzá teljesen lojális. Megállapította például, hogy a lincshangulatban lévő tömeget láthatóan nálánál “jobban felzaklatta” a választás eredménye, és a tömeg “jobban kedveli” Trumpot McCarthynál. Az érintett nem bírta cérnával, nyomdafestéket nem tűrő stílusban kérdezte meg az elnöktől, hogy mégis mit képzel, kivel beszél.
A kétpárti egység azonban viszonylag hamar felbomlott. McCarthy a capitoliumi ostrom miatti Trump elleni alkotmányos vádeljárás megindítása ellen szavazott, Pence megtiltotta stábjának, hogy tanúskodjanak, McConnell pedig a hivatalát addigra már elhagyott elnök felmentésére voksolt. Az Unchecked író úgy vélik, hogy az első és a második impeachment kudarcához is hozzájárult, hogy a demokraták ilyen-olyan okokból nem végeztek alapos munkát. Demirjian szerint a január 6-i eseményeket vizsgáló képviselőházi bizottság ezt némileg korrigálja, például azzal, hogy republikánus körökhöz tartozó tanúkat is meghallgat. A múlt csütörtöki ülésen a bizottsági tagok még Trump beidézéséről is döntöttek. Más kérdés, hogy az elnök megjelenik-e a bizottság előtt, ahogyan az is, hogy meghallgatásával fel lehet-e nyitni az ellenzéki hívek szemét.
Az amerikai jobboldal és a Republikánus Párt tavaly óta jelentősen átalakult, Trump - kihasználva a konzervatív táboron belüli népszerűségét és mozgósító erejét - szinte teljesen befolyása alá vonta az ellezéket. A volt elnök választási csalásokról szóló összeesküvés-elméletei a párt politikájának középpontjába kerültek, ezt bizonyítja a Washington Post egy nemrég készített elemzése is, miszerint a novemberi félidős választáson induló jelöltek zöme tett a 2020-as végeredményt elutasító vagy kétségbe vonó nyilatkozatot. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a relublikánusok komoly esélyekkel várhatják a három hét múlva esedékes szavazást: a Biden-kormányzat népszerűségét gyengítő gazdasági válság közepette a republikánusok valószínűleg többséget szereznek a képviselőházban és nem teljesen kizárt, hogy a szenátusban is. Márpedig ez nem sok jót vetít előre a 2024-as elnökválasztásra nézve: nem biztos, hogy a törvényhozás két pártja legközelebb is összefog a demokrácia védelmében.