Akarja-e, hogy az Országgyűlés vonja meg a bizalmát a kormánytól?
Ez a kérdést annak apropóján fogalmaztam meg, hogy Szlovákiában is népszavazás útján akarják az ottani kormányt leváltani. Utánanéztem, hogy nálunk mi a helyzet ezen a téren, és megállapítottam, hogy ez még a jelenlegi rendszer játékszabályai szerint sem lehetetlen. A Fidesz jogrendszerében sem szerepel ugyanis tiltott tárgykörként olyan országos népszavazás, amely alapján az Országgyűlés kötelezhető lenne arra, hogy megvonja a bizalmat a kormánytól.
Abban persze biztos vagyok, hogy ha egy ilyen kérdés teret kapna, a Fidesz minden létező módon igyekezne megakadályozni. De az alaptörvény szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Ez az alaptörvény kimondja, hogy az Országgyűlés dönt a kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről, és a kormány az Országgyűlésnek felelős. Ezekből következően pedig a kormány működése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
Tehát ebből a szempontból nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az Országgyűlés megvonja a bizalmát a kormánytól. Márcsak azért sem, mert az Országgyűlésnek a kormány ellenőrzése az egyik feladata és kötelezettsége. És mivel a kormány a törvényalkotó végrehajtó szerve, ezért a kormány egésze mint jogintézmény és annak működése az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. A feltett kérdés pedig nem a kormányt kötelezné bármilyen lépés megtételére, hanem az Országgyűlést.
A tiltott tárgykörök kapcsán elvileg felmerülhetnek aggályok. Nevezetesen: nem lehet népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről. Ámde a kormány tagjait nem az Országgyűlés nevezi ki, hanem az államelnök. Tehát a kormány felállása szervezetileg nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, csak a működése, ténykedése, ellenőrzése. Kétségtelen, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés választja, de a kérdés nem a miniszterelnök személyére irányulna, hanem a kormány egészére. Márpedig a kormányról nem szavaz az Országgyűlés, tehát még csak közvetett módon sem vethető fel a szervezetátalakítás szempontja. Ugyanakkor a kormány tagjai az Országgyűlés előtt tesznek esküt, tevékenységükért neki felelősek. Ebből következően szintén nincs alkotmányos akadálya annak, hogy a kormány egészétől az Országgyűlés megvonja a bizalmat.
A kérdés a miniszterelnök alkotmányos státuszát sem helyezné új pozícióba. Nem változtatja meg a jogállását, nem irányul sem a kormány, sem a miniszterelnöki tisztség átalakítására, és nem következik a kérdésből az alkotmányos funkciók megváltoztatása. Továbbá nem érinti sem a kormány, sem pedig a miniszterelnök feladat- és hatáskörét. És hogy az esetleges félreértéseket elkerüljük, ez a kérdés nem egyetlen személy elleni fellépést céloz: a miniszterelnök személye és a kormány egésze mint jogintézmény között nem lehet egyenlőségjelet tenni.
Vagyis nem a kormány átalakításáról szólna a népszavazás, hanem a bizalom megvonása által a kormány mandátumának megszüntetéséről. Ez pedig nem azonos a szervezetátalakítási kérdéssel, hiszen a népszavazás nem szólna a kormány mint szervezet felállításáról, annak módjáról, szabályairól. Egy ilyen népszavazás nem akarna szerkezetátalakítást, csak mandátumvesztést, az Országgyűlés által. (Egyébként sincs pontos jogszabályi meghatározása az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörének.)
Ha ebből a kérdésből lenne népszavazás, az a népképviseleti szerv hatalomgyakorlásának elsődlegessége folytán sem közvetlenül, sem közvetetten sem vezetne az állami berendezkedés alkotmány által meghatározott rendjének megváltoztatására, sem az alaptörvény módosítására.
Az Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) AB határozata szerint „az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását”. A Legfelsőbb Bíróság a Knk.VII.37.997/2016/4. számú ügyben azért állapította meg a tiltott tárgykörbe ütközés hiányát, mert a kérdés konkrétan nem szervezetalakításra irányult; az pedig, hogy a vizsgált döntésnek szervezetalakítási következményei lehetnek, önmagában nem lehet ok a kérdés hitelesítésének megtagadására. És mivel a tiltott tárgykörök köre kógens rendelkezéseken alapul, ezért az elutasítási okok köre a már meghatározott tételes rendelkezéseken túl semmilyen módon nem tágítható.
Mindezek alapján tehát azt állítom, hogy még a NER rendszerének aktuális jogi szabályozása mentén sincs alkotmányjogi akadálya annak, hogy a nép arra kötelezze az Országgyűlést, vonja meg a bizalmát a kormánytól. A kérdés egyértelmű, lehet rá csak igennel vagy csak nemmel válaszolni.
Mindezeken túlmenően a rendeleti kormányzással a kormány lényegében az Országgyűlés helyébe lépett, hiszen olyan szabályozásokat alkot, amelyek csak törvényalkotási hatáskörben lennének létrehozhatók. És ha a kormány parlamenti jog- és hatáskörben működik, akkor ellene bizalommegvonás által igenis fel lehet lépni népszavazással. Még a fideszes alaptörvény alapján is.