Tovább gyorsult az infláció szinte egész Európában. Az Eurostat szeptemberi felmérése szerint az eurózóna országaiban átlagosan 9,9 százalékkal, míg a teljes EU-ban 10,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt. Szeptemberben egy hónap alatt az árak 1,2 százalékkal emelkedtek mindkét csoportban. A KSH adatai szerint szeptemberben idehaza 20,1 százalékkal voltak magasabbak fogyasztói árak, ezzel szemben az uniós statisztikai hivatal már 20,7 százalékos áremelkedést mért Magyarországra is.
A mienk a negyedik legmagasabb árindex az EU-ban.
A két statisztikai hivatal eltérő adataira a módszertani különbségek adnak magyarázatot: az Eurostat az energiaárak emelkedését eltérő módon számolja (hamarabb építi be az árindexbe, mint a KSH), illetve figyelembe veszik a külföldiek magyarországi fogyasztását, ennek most a piaci üzemanyagárak miatt van jelentősége.
A Eurostat szerint a három balti országban volt a legmagasabb az infláció szeptemberben: Észtországban 24,1, Litvániában 22,5, Lettországban pedig 22 százalékos áremelkedés mértek. Ezen országok az ukrán háború kitörése után szinte azonnal leváltak az orosz földgázról és energiáról, ami alaposan meglökte a fogyasztói árakat is. A régió kormányai azonban nem az árak befagyasztásával, hanem a lakossági támogatásokkal reagáltak az elszaladó árakra, s ennek lett az ára a magas infláció. Magyarországhoz hasonló helyzetben lévő Csehországban 17,, míg Lengyelországban 15,7 százalékkal emelkedtek ugyanezen időszak alatt az árak.
A 27 uniós tagállamból mindössze kilenc országban maradt egy számjegyű a pénzromlás üteme, a legkisebb mértékben a Franciaországban (6,2 százalékkal), Máltán (7,4) és Finnországban (8,6) emelkedtek az árak. Az unióban – ellentétben Magyarországgal, ahol az élelmiszerárak is elfutottak – már hónapok óta az energiaárak hajtják az inflációt, épp ez a titka az alacsony francia árindexnek: Franciaország energiamixében lejelentős súlyú az atomenergia, így az ország részben függetleníteni tudta magát a fosszilis energiahordozók áremelkedésétől. Az unióban egy hónap alatt 1,2 százalékkal emelkedtek az árak, ugyanakkor egyes országokban az előző hónaphoz képest már árcsökkenést mértek. Még korai inflációs fordulatról beszélni, hisz a 27 tagállam közül mindössze öt tagállamban fordult ilyen elő: a legnagyobb mértékben - egy százalékkal - Cipruson csökkentek az árak, így ott az infláció 9 százalékra lassult.
Az Eurostat szerint eközben Magyarországon szeptemberben még 1,8 százalékkal emelkedtek az árak, és az előrejelzések szerint ez a következő hónapokban lassabb ütemben, de folytatódni fog.
Idehaza az árhullám 2023 első hónapjaiban tetőzik, előrejelzéstől függően 21-24 százalékon, a mérték függ attól is, hogy eltörli-e a kormány januártól az üzemanyagársapkát.
Az elemzők szerint idehaza az tavaszi hónapokban még magas, 20 százalék körüli-alatti árindexxel kell számolni, a nyáron megindul az erőteljes dezinfláció, így szeptemberre 10 százalék alá csökkenhet a hazai árindex is, és az év végét 6-8 százalékos inflációval zárhatja az ország, ami jó hír. A rossz hír az, hogy az éves inflációs index 2023-ban sem csökken, az idei 14 százalékos éves drágulás után jövőre is hasonló várható, sőt van olyan előrejelzés, amely az éves infláció emelkedésével számol, abban viszont egyetértés van, hogy 2024-re a várt négy százalékos szint közelébe térhet vissza az éves mutató is.