– A szocialisták utolsó esélye – vélekedett több politikai elemző az MSZP tisztújításáról, melynek során nemcsak társelnököket, hanem elnökhelyettest, két alelnököt, választmányi elnököt, elnökségi és testületi tagokat választanak majd a küldöttek. A női társelnöki poszton nem lesz változás, az eddig regnáló Kunhalmi Ágnes maradhat a posztján, jelenlegi elnöktársa, Tóth Bertalan viszont nem jelöltette magát újra, s pozíciói közül a párt parlamenti frakciójának vezetését tartja meg. A helyére Komjáthi Imre elnökhelyettes léphet, aki személyében – Botka László és Hiller István ügyvezetői időszakát is beleszámolva, Kunhalmival párban – a szocialisták 13. pártvezetője lehet.
Nagy kérdés, mennyire lesz szerencsés neki ez a szám, az viszont bizonyos, a páros nehéz időszakban áll az MSZP élére, mellyel mindketten tisztában vannak, ugyanakkor bizakodóak is.
– Valóban, nem ez a párt legsikeresebb korszaka, ha abban lennénk, nem indulnék el az elnöki posztért – mondta lapunknak Komjáthi Imre, aki szerint „nem ciki”, hogy nem akad riválisa, ugyanakkor bárki jelöltethette volna magát, s ő személy szerint örült is volna annak, ha elindul valaki vele szemben. – Felelősséggel tartozom a közösségünkért – indokolta társelnöki ambícióit –, s ezért ebben a nehéz helyzetben nem tehetem meg, hogy kitérjek a kihívás elől. Abban viszont nem értek egyet az elemzőkkel, hogy temetik az MSZP-t, persze tudom, többen nagyon szeretnék már a finálét látni, de erről szó sincs: 300 helyi alapszervezetünk működik, negyven polgármestert és cirka 300 önkormányzati képviselőt adunk – fogalmazott.
Kunhalmi Ágnes szerint sincs jelentősége, hogy csak egy-egy jelölt volt a társelnöki posztokra, mint mondta, most így alakult, számos más pozícióra viszont nagyon sokan pályáznak.
– Sokkal fontosabb, hogy a korábbinál több nő és fiatal jelöltette magát meghatározó posztokra – jelentette ki. – Az elmúlt időszakban ismét beindult a hálózatépítés, a párt ifjúsági szervezete, a Societas is aktivizálta magát, azaz láthatóan elkezdődött valami. A közvélemény-kutatások is azt mutatják, ha lassan is, de növekszik az MSZP támogatottsága, a rendezvényeinken egyre nagyobb érdeklődést, és ami fontosabb, támogatást tapasztalunk.
A jelenleg is regnáló társelnök úgy vélte, egyre inkább érzékelhető az igazi baloldali ajánlat iránti érdeklődés, a mélyülő válságban még inkább megmutatkozhat és vonzóvá válhat a szocialisták irányvonala, érvényesülhet klasszikus baloldali, szocialista-szociáldemokrata felfogásuk.
– A gazdasági kérdésekre kell koncentrálnunk, meg kell mutatnunk, megfelelő válaszokat adunk a válságra, ezért is tartjuk folyamatosan a rezsistop-fórumokat – magyarázta. Komjáthi Imre is a szilárd, jól kommunikálható értékrendet emelte ki, mint kitörési lehetőséget, úgy vélte, az MSZP-nek bizonyítania kell, hogy az egyetlen, valódi baloldali párt, melyre nagy szükség mutatkozik az emberek részéről válságos időszakokban – állította. – Nekünk kell képviselnünk a sérülékeny, szegényebb rétegeket éppúgy, mint a középosztályt, melyet lecsúszás fenyeget.
Felvetettük, hogy a megfelelő képviselethez először meg kellene erősödnie az MSZP-nek, melyet a legtöbb elemző ma már nemhogy váltó-, de még középpártnak sem tart. Komjáthi Imre úgy vélekedett, egy kis párt markáns értékrenddel, határozott irányvonallal vonzó lehet a választóknak. Kunhalmi Ágnes ezzel szemben abból a szempontból középpártnak nevezte a szocialistákat, hogy egyfelől szerinte egyedül is bejutnának a parlamentbe, másrészről a DK-szavazók másodlagos preferenciája az MSZP, vagyis nemcsak a törzsszavazóik figyelnek rájuk.
– Az előre lépéshez át kell szervezni, modernizálni kell a kommunikációs csatornáinkat, új arcokat kell megismertetnünk a közvéleménnyel – sorolta a feladatokat Komjáthi Imre. – Egy modern szocdem pártot kell felépítenünk, mely nem felejti el a gyökereit, s új baloldali szövetségét akarunk létrehozni a hasonló elveket valló civil szervezetekkel. A fiatalok felé is nyitunk, s nem szavakkal, hanem akciókkal, hiszen nekik tettek kellenek, nem lózungok.
– Karakteres, baloldali személyekkel karakteres, baloldali politikát kell csinálni – mondta Kunhalmi Ágnes, aki szintén fontosnak tartotta a fiatalok megszólítását, s bevonását a politikába, ahogyan az új, hiteles arcok felmutatását is: példaként Andor László korábbi uniós biztos nevét említette, aki szintén az elnökségbe pályázik.
A baloldali erősödés egyik gátja a DK lehet, vetettük fel, ám Komjáthi Imre szerint a két párt politikai értékrendje jól megkülönböztethető, hiszen míg a DK a baloldali, konzervatív és liberális demokraták gyűjtőhelye, addig az MSZP kizárólag szocialista-szociáldemokrata, vagyis baloldali áramlatok gyűjtőpártja, s ez a különbség főként a gazdasági kérdésekre adott válaszokban mutatkozik meg. Hasonlóképpen vélekedett Kunhalmi Ágnes is, hozzátéve, szintén nagy különbség, hogy az MSZP a sokszínű ellenzékben hisz, s ezen formációk együttműködésében látja a jelen hatalom leválthatóságát, addig a DK azt mondja, egyedül elegendőek hozzá. Abban mindketten egyetértettek, hogy ugyan jelenleg az ellenzéki pártok imázsépítő versenye zajlik, ám 2024-ben az EP-, illetve az önkormányzati választások során szükség lesz az ellenzéki összefogásra, utóbbi esetében az MSZP a helyi egyeztetéseket, megállapodásokat támogatja.
Az MSZP eddigi elnökei
Nyers Rezső 1989. október 9.-1990. május 27.
Horn Gyula 1990. május 27. -1998. szeptember 5.
Kovács László 1998. szeptember 5.-2004. október 16.
Hiller István 2004. október 16.-2007. február 24.
Gyurcsány Ferenc 2007. február 24.-2009. április 5.
Lendvai Ildikó 2009. április 5.-2010. július 10.
Mesterházy Attila 2010. július 10.-2014. május 31.
Botka László (ügyvezető elnök) 2014. május 31.-2014. július 19.
Tóbiás József 2014. július 19.-2016. június 25.
Molnár Gyula 2016. június 25.-2018. április 14.
Hiller István (ügyvezető elnök) 2018. április 24-2018. június 17.
Tóth Bertalan 2018. június 17.-2020. szeptember 19.
Társelnökök
Tóth Bertalan-Kunhalmi Ágnes 2020. szeptember 19.-2022. október 22.