oktatás;

Egyszer sem volt annyi betöltetlen álláshely az oktatási szférában az elmúlt években, mint 2022 második negyedévében

Majdnem 8 ezer betöltetlen álláshely volt Magyarországon az oktatási szférában 2022 második negyedévében, 16,8 százalékkal több az első negyedévi adatoknál - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből.

A hivatal egész pontosan 7973 üres álláshelyet tartott nyilván az oktatásban az idei esztendő második negyedévben, amivel újabb rekord dőlt meg, az elmúlt években egyszer sem volt ilyen magas a betöltetlen álláshelyek száma ebben az ágazatban.

Az érdekvédelmi szervezetek évek óta figyelmeztetnek az egyre nagyobb pedagógus- és szakemberhiányra, a pályakezdők alacsony számára és így a tanári pálya elöregedésére, de a kormány még nem tett érdemi lépéseket annak érdekében, hogy változzon a helyzet. Az egyik legnagyobb problémát a pedagógusok, és különösen a pályakezdők alacsony bérezése jelenti. Egy kezdő tanári fizetés bruttó 312 ezer forint pótlékokkal együtt, ami nettóban, adókedvezmények nélkül 207 ezer forintra jön ki.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) számításai szerint

a hivatalos adatokban szereplő számokhoz képest jóval több, mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik jelenleg az oktatási rendszerből, ugyanis sok helyen például tartós helyettesítésekkel, csoportösszevonásokkal “tüntetik el” a hiányt, így nem minden betöltetlen álláshely jelenik meg a statisztikákban.

A tanárhiányról legutóbb Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője próbált részletesebb adatokat kikérni a közoktatásért is felelős Belügyminisztériumtól (BM), ám írásbeli kérdéseire nem kapott érdemi választ. Pintér Sándor belügyminiszter nevében Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára reagált, aki hosszas “baloldalizás” és “gyurcsányozás” után annyit elárult, hogy 2022. augusztus végétől mintegy 4 ezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógus besorolással rendelkezők száma.

- Ez a szám aligha jelent megoldást, legfeljebb tűzoltási kísérletnek lehet tekinteni – nyilatkozta lapunknak a PSZ alelnöke. Totyik Tamás elmondta, a felsőoktatási adatok alapján ők körülbelül 3 ezer új, pályakezdő pedagógussal számoltak erre a tanévre, így a Rétvári Bence által közölt adatban valószínűleg benne vannak a nyugdíjasként visszafoglalkoztatott pedagógusok is. A kormány június végén könnyített a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásán, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter akkor a pedagógushiány egyik lehetséges megoldásaként említette ezt a lépést.

A PSZ alelnöke szerint már egyértelmű, hogy ez messze nem így van, első lépésként pedig csakis a bérek azonnali, legalább 45 százalékos emelésére lenne szükség, ami a fiatalok számára is vonzóbbá tehetné a pályát. Hozzátette, hogy a pályára lépő és a pályaelhagyó pedagógusok között egyre nagyobb a számbeli különbség, a PSZ becslései szerint a következő öt évben mintegy 22 ezerrel többen mennek majd nyugdíjba, mint amennyien elkezdik a pedagógusi hivatást.

Azonnali munkabeszüntetés

Nem csitul a pedagógusok, diákok, szülők körében hetek óta tartó tiltakozási hullám, napról napra nő az újabb bejelentett demonstrációk, szolidaritási akciók száma országszerte. Az indulatok leginkább azt követően szabadultak el, miután szeptember végén öt tanárt kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, amiért polgári engedetlenség keretében tiltakoztak egyebek mellett a pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülésének hiánya, valamint a sztrájkjog korlátozása ellen. Emellett több száz “engedetlen” tanárt fenyegettek meg kirúgással a tankerületi központok. A diákok és a szülők mellett már pedagógusok egy csoportja is akcióba lépett, a hvg.hu értesülései szerint a Tanárok a Tanárokért nevű kezdeményezés mintegy 300 tagja jelezte szerdán, ezentúl azonnali munkabeszüntetéssel válaszolnak minden, a tankerületek felől érkező, kollégáikat érő retorzióra.