szociális;

Magyarország megvalósítja az inverz jóléti állam koncepcióját, akkor von el a legtöbbet, amikor a legnagyobb szükség lenne a segítségre

A kabinet törvényben akarja rögzíteni, hogy a legnagyobb bajban magukra hagyja a családokat. Az öregségi nyugdíjminimum helyett jön a „szociális vetítési alap”.

Mindenki gondoskodjon magáról, ahogy tud, a szociális területen a legminimálisabbra csökkenjen az állam felelőssége – ez a szociális igazgatásról szóló törvény tervezett módosításának üzenete a szociális szféra lapunknak nyilatkozó szakemberei szerint.

A Pintér Sándor belügyminiszter neve alatt kedden éjfél előtt benyújtott salátatörvény a „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról” címet viseli, de éppen az derül ki belőle, hogy a kormány semmibe veszi a bajban lévő emberek biztonságát. A javaslat azt akarja rögzíteni, hogy az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, ha ezt nem tudja megteremteni, a közelebbről nem megnevezett hozzátartozó köteles neki segíteni, s ha együtt sem boldogulnak, a település önkormányzatának van gondoskodási kötelezettsége. Az is szerepel a felsorolásban, hogy az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek kötelesek felkutatni, hogy kik szorulnának szociális támaszra és „erejükhöz mérten” feladatuk ezeknek az embereknek a segítése. S legvégül, ha minden egyéb lehetőség elérhetetlen, marad az állami segítség.

A szociális törvény jelenleg még hatályos szövegében megelőzte az állam az önkormányzatokat a felsorolásban.

Volt olyan megkérdezett szakember, aki a szociális temetésekhez hasonlította a csomagnak ezt a részét, mondván, ott is ez a sorrend, ha ki kell fizetni a díjat. Nem történt más, minthogy a többi szociális kérdés esetében is nyíltan kimondja a kormány ezt a felelősségi sorrendet.

– Magyarország megvalósítja az inverz jóléti állam koncepcióját, hiszen akkor von el a legtöbbet az állampolgáraitól, amikor a legnagyobb szükség lenne a segítségre – így fogalmazott a Népszavának nyilatkozó Meleg Sándor. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SzMME) elnöke szerint ugyan a napi gyakorlatban jó ideje érvényesül az egyén és a család, majd a közösség és az önkormányzatok egymásra épülő felelősségének elve, amelyben a sor végén van az állam, ha valaki bajba kerül és nem tud gondoskodni magáról, de ez „ennyire aljas módon” még nem szerepelt a hazai jogszabályokban.

A szakma felháborodott a javaslat miatt.

A törvényjavaslatot az uniónak tett ígéretek miatt ugyan elküldték néhány szakmai és érdekvédelmi szervezetnek egyeztetésre, de a legfontosabb változtatásokat „kifelejtették” belőle. A parlamenti honlapon nyilvánosságra került törvénymódosító javaslatcsomagról elsőként az LMP társelnöke mondott bírálatot Facebook oldalán. Ungár Péter úgy látja,

a jóléti állam elleni neoliberális állásfoglalásról és annak drámai következményeiről van szó, ami részben a „szekuláris szociális ellátórendszer elleni ideológiai támadást, részben az egyedülálló és gyermektelen emberek másodosztályú állampolgárrá minősítését jelenti”.

Hozzátette: aki szerint hazánkban az idősgondozást vagy a felnőtt fogyatékos gyermekek gondozását elég annyival kezelni, hogy majd a család megoldja, az nem ismeri a valóságot.

A fideszes alaptörvény megfogalmazása szerint egyébként Magyarország csak törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Ez a legtöbb európai állam alkotmányában hasonló módon szerepel, a szociális jogok ugyanis a nemzetközi jogban a nem kikényszeríthető elvárások között szerepelnek. 

Nem tudni, mit készítenek elő

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosítása 94 pontot sorol fel, ahol a most hatályos jogszabályokban „az öregségi nyugdíj legkisebb összege” szövegrész helyébe „a szociális vetítési alap” kifejezést kell átvezetni. Azt az egyet azonban a javaslat szövegezői elfelejtették megírni, mit is jelent az új elnevezés.

Valójában az átkeresztelés egyelőre nem jelent tartalmi változást, de még a szociális ellátások minimálnyugdíjhoz köthető megállapítását sokszor kritizáló Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke is úgy fogalmazott, nem tudni, mit készít elő a kormány ezzel.

Eddig ugyanis a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos nyugdíjminimum százalékában határozták meg a jogosultságot például a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnál, az időskorúak járadékánál, a települési támogatás vagy a közgyógyellátás megítélésekor. Ehhez mérik az egyén térítési díjának mértékét például a házi gondozásnál és a bentlakásos intézményekben is, de ehhez igazodik a gyermeknevelési támogatás, a baleseti táppénz, és sok gyermekvédelmi ellátás is. A köznyelvben nyugdíjminimumként ismert összeg emelése együtt járt volna ezeknek a szociális ellátásoknak a növelésével, ezért főként nyugdíjszakértők sürgették, hogy válasszák le az öregségi nyugdíj minimális összegéről azokat az ellátásokat, amelyek a nyugdíjrendszeren kívül fizetnek ki. A nagy kérdés tehát az, mi lesz a kormány következő lépése: szétválasztja-e a két rendszert, emelni vagy csökkenteni akarja a szociális ellátásokat.