Tavaly fekete évük volt a természetvédőknek: háromszor váltak nagy számban mérgezés áldozatává védett ragadozómadarak

Szigorú jogszabályok, nehézkes felderítés.

Egyértelműen nő a felderített és jelentett természet elleni bűncselekmények száma (2017-ben 83, 2020-ban 157 természet elleni bűncselekményt regisztráltak) - derül ki a most megjelent, a LIFE SWiPE projekt keretében készített Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról című kutatásból.

A vizsgált időszakban (2015-2020) a védett fajok illegális kereskedelmében leggyakrabban előforduló állatfaj a görög teknős volt. A hatóságok legtöbbször élő példányokat foglaltak le, a vizsgált időszakban 175-öt. A második leggyakoribb a hóvirág volt, de előfordult törpebogáncs – elsősorban gyógyhatású készítményként –, barna medvebőrök, bőrtermékek, trófeák, szőnyegek, szőrmetermékek és kitömött állatok formájában, illetve élő oroszlán is. A hatóságok gyakran foglaltak le a kőkorallok rendjébe tartozó fajok egyedeit vagy belőlük készült termékeket, valamint az elefántfélék családjából származó fajokból készült tárgyakat, leginkább elefántcsont-faragványokat és agyarakat. Hazánkban a védett kaktuszok illegális kereskedelme is problémát jelent, egy esetben összesen 1466 példányt foglaltak le a hatóságok.

Szintén jelentősek a mérgezéses esetek, amelyek elsősorban ragadozó madarainkat érintik, igen gyakran a globálisan is veszélyeztetett parlagi sast. Megemlítendők még a fokozottan védett nagyragadozók ellen elkövetett illegális elejtések is, ezek az esetek azonban gyakran rejtve maradnak. Tavaly fekete évük volt a természetvédőknek: három olyan mérgezéses eset történt, amikor olyan nagy számban pusztultak el védett ragadozó madarak, ami sajnos negatív rekordot döntött.

Ezek az esetek nagy port vertek fel, és a komoly sajtóvisszhang is közrejátszhatott abban, hogy a törvényi szabályozás szigorodott – mondta lapunknak Deák Gábor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egységének vezetője. A természetkárosításról és az állatkínzásról szóló törvénybe egyaránt bekerült a mérgezés fogalma, ami óriási előrelépésnek számít. Ugyanis ettől kezdve már az is bűncselekménynek számít, ha valaki mérget, mérgezett csalit helyez ki, még ha nem is pusztul el állat a mérgezés következtében.

Az MME 2013 óta veszi igénybe a kutyák segítségét, jelenleg egy német és egy belga juhászkutya teljesít náluk szolgálatot, és mint Deák Gábor elmondta, a segítségükkel jelentősen nőtt a felderített esetek száma. Amikor bejelentés érkezik természetkárosítás gyanújáról, egyértelmű, hogy megjelennek a helyszínen, de amikor épp nincs éles bevetés, akkor szúrópróbaszerűen átvizsgálják a korábbi mérgezéses helyszíneket is. A törvénymódosításnak és a rendszeres kutyás jelenlétnek meg is van a hatása, 2022-re visszaesett az ilyen bűncselekmények száma, bár tavasszal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két parlagi sas és egy réti sas elpusztult mérgezés következtében.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az ilyen bűncselekményeket rendkívül nehéz felderíteni, valamint hogy az ügyek hosszú évek alatt jutnak el a vádemelésig. Mint a természetvédő elmondta, gyakran pontosan tudják, kik lehettek az elkövetők, de ezt borzasztó nehéz bizonyítani. A felderítésben segítenek azok az információk, hogy hol és milyen méreganyagot helyeztek ki az elkövetők, hiszen ezek a mérgek általában tiltott szerek, amikhez nagyon kevesen férnek hozzá. Bár a közvélekedés szerint a leggyakoribbak a helytelen mezőgazdasági technológia alkalmazásából fakadó mérgezések, Deák Gábor rámutatott arra, hogy valójában ezek a legritkábbak. Eddig öt elmarasztaló ítélet született mérgezéses ügyben, ebből négy esetben vadászok próbáltak ilyen módon védeni a vadászható vadfajokat, egy esetben pedig egy állattartó az állományát. Az ítéletek között a leggyakoribb a pénzbírság, amely akár több millió forint is lehet, valamint több esetben felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. A természetvédő szerint a letöltendő börtönbüntetésnek lenne óriási visszatartó ereje.