Az iskolai október 23-i ünnepségre szép ruhát kell felvenni, néha szavalni kell vagy dramatizált pillanatokat eljátszani, esetleg elzarándokolni a Corvin-közhöz. A nagyobbaknak irány a Terror Háza, netán a 301-es parcella. Egy idő óta azon kapjuk magunkat, hogy az 1956-os forradalom ünnepe is a kötelező megemlékezések sorsára jutott – a gyerekek számára leginkább unalmas és felesleges. Néhány mai diák családjában még élnek és talán mesélnek a résztvevők és a tanúk, néhányan pedig el-elkapnak egy-egy mondatot a hírekből, amelyek a jelen politikusainak 56-os aktualizáló, és önmegvalósító ünnepi beszédeiből válogatnak. Ez utóbbi végképp nem hozza közel a papírízű történelmet.
Ezzel a felvetéssel kezdődik Kiss Judit Ágnes könyve: „Hülyét kapok ezektől az ünnepi műsoroktól!”. A Kórház az osztályteremben főszereplői: Lóri, Réka, Hanna és Sanyi azonban az iskola udvarán álló platánfa titkos ajtaján keresztül vissza tudnak utazni az időben 1956. október 23-ig. Egyikük, Lóri a dédapját szeretné megtalálni.
Az időutazás hétköznapi felismerésekkel egészül ki. Fura, hogy akkoriban bárki dohányozhatott, sok helyen a folyosó végén volt a WC és a zuhanyozásra való vágyat kinevették, laktózérzékenységről sem tudtak még. Bár a négy kamasz aggódott, mobiltelefon nélkül sem unatkoznak, jut véres kaland helyette bőven, látnak helyette mást. Eleget. Túl sokat is. Ott a forradalom, a harcok, a velük egyidős és felnőtt felkelők és az áldozatok. Az időutazók nem tiltakoznak, szereplőkké válnak maguk is. A korosztályuk problémáinál sokkal komolyabb, életről és halálról szóló dilemmák érettebbé kényszerítik őket. Övék ráadásul a tudás felelőssége is. Tudják, de nem mondhatják el hőseiknek, hogy a harc el fog bukni, és több mint három évtizedet kell várni a vágyott szabadságra.
Fikciós művön számonkérni a történelmi hitelességet nem elegáns, mégsem jó, hogy benne maradt a három évtizede lezárult korszakról idézett hamis emlék, amely szerint a rendszerváltásig nem lehetett Nyugatra utazni. Ezzel együtt Kiss Judit Ágnes, aki tanárként megtapasztalta, milyen ünnepséget lehet rendezni újságcikkek alapján, és a családi érintettsége miatt is nagyobb tudásra vágyott, visszaemlékezéseket olvasott, résztvevőkkel beszélgetett. Személyességet keresett, talált és tudott nyújtani ifjúsági regényében.
Infó
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben. Az Abszolút Töri című sorozat kötete
Kiegészítés: Návai Péter „Egy történelemtanár – remélhetőleg – nem unalmas epilógusa”
Pagony Kiadó, 2021.