Orbán-kormány;energetika;nemzeti konzultáció;orosz gáz;EU-szankciók;csúsztatás;orosz olaj;

Átverés a nemzeti konzultáció, elbuknak a tényellenőrzésen az Orbán-kormány kérdései

A propaganda csúsztatásoktól hemzsegő pamfletben hergel a Vlagyimir Putyin Oroszországát sújtó uniós korlátozások ellen.

1. Ön egyetért a brüsszeli olajszankcióval?

A kormányzati brosúra szerint „a háború kirobbanása után még egyetértés volt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem terjednek majd ki az energiára”. A valóság ezzel szemben, hogy e témában nem volt egyetértés az EU-tagállamok között. Olyannyira, hogy az ellentétek miatt az Orbán-kormány által e tárgyban sűrűn hivatkozott, március 10-i, versailles-i állam- és kormányfői találkozón az energetika témáját még csak meg sem említették. De a kabinet azt megelőzően és követően is hozzájárult minden, az energetikát érintő korlátozáshoz, legyen az az iparág nyugati eszközeinek beszállítási tilalma, vagy az orosz energiacégek kizárása a nemzetközi pénzügyi rendszerből.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamokat képviselő Európai Tanács május végén kétségkívül úgy döntött, hogy az EU-ban januártól megtiltja az orosz nyersolaj tengeri behozatalát. Tekintettel viszont arra, hogy – amiként azt Orbán Viktor más összefüggésben rendszeresen felpanaszolja – Magyarországnak nincs tengerpartja (bár Triesztben szereztek egy azóta is kihasználatlan kikötőt), ez a rendelkezés ránk nem vonatkozik. Az eredeti, többségi javaslat kétségkívül a teljes orosz olajbehozatal tilalmát célozta. Ugyanakkor erről, főképp a magyar kormány nyomására, Brüsszel lehúzta a vezetékes szállítást. Így Magyarországon túl a – szintén Mol-tulajdonú – pozsonyi, valamint a cseh finomító mentesül a korlátozás alól. A szintén a Barátság nevű olajvezetéken ellátott lengyelek és németek önként csatlakoznak az orosz olaj behozatalát elutasító további 22 tagállamhoz. Bár a határozat a felmentést átmenetinek minősíti, ehhez határidőt nem társít. Ugyan a Mol az erről szóló, hangos, tavaszi Budapest-Brüsszel-csörték alatt előállt egy, az orosz olaj elhagyását célzó, hozzávetőleges tervvel, ennek fejleményeiről egyelőre nincs hír. Bár ilyen helyzetben, amiként a papír állítja, az ország vezetékes olajellátásának megszűnése valóban komoly ellátási problémákhoz vezetne, a Moltól független források úgy vélik, érdemi szándék esetén az érintett finomítókat akár azonnal, de legalábbis a jelzettnél jóval rövidebb idő alatt át lehetne állítani „tengeri” olaj feldolgozására. Igaz, ez rövid távon kétségkívül visszaveti a Mol feldolgozáson elérhető nyereségét. A szakértők ugyanakkor épp eme, érdemi szándék jeleit hiányolják a kormány és a Mol megnyilatkozásaiból. Az Európai Tanács február elejétől az orosz olajtermékek – így például a gázolaj - behozatalát szintén megtiltotta, ami vonatkozik Magyarországra is. Ugyanakkor a Mol szerint évek óta nem vásárolunk (amúgy további feldolgozást igénylő) orosz dízelt. Tehát Magyarországot ez a rendelkezés sem érinti.

Helyes válasz: igen, amiként az Orbán-kormány is.

2. Ön egyetért a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?

A kormányanyag szerint „a brüsszeli vezetők a szankciókat a gázszállításokra is ki akarják terjeszteni”. A valóság ezzel szemben, hogy a gázszállításokra érdemi „brüsszeli vezetők” nem akarnak szállítási korlátozást kivetni.

Hovatovább a gázszállításokra éppenséggel Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette ki a szankciókat, mondván: mostantól kezdve rubelben várja a gáz ellenértékét, és ha úgy ítéli meg, hogy a vevő mégis az eredeti, szerződéses pénznem szerint fizet, akkor egyszerűen elzárja a csapot.

Április óta ennek vált áldozatául a lengyel, a bolgár, a finn, a dán, a holland, az osztrák, a szlovák és a cseh gázellátás is. Németország helyzetét Putyin először a lengyeleken keresztül vezető Jamal elzárásával nehezítette, de augusztusban hasonló, mondvacsinált okokból lecsavarta a Balti-tenger alatt húzódó, orosz-német Északi Áramlat csapját is. (Az Északi Áramlat 2-n az uniós ellenállás miatt sosem forgalmaztak gázt.) A német jövőbeni gázbeszerzésére további árnyat vet, hogy szeptember végén valaki robbantással megrongálta a vezetékeket. Bár a kontinens orosz gázellátása így immár töredékére csökkent, Orbán Viktor állításával szemben – miszerint most már csak a Szerbia és Magyarország ellátását végző Török Áramlat működne – valójában még az (oroszokkal egyébként hadban álló) Ukrajnán keresztül is jelentős mennyiség érkezik Közép-Európába. A nemzeti konzultáció állításával szemben a – kormányfő által péntek hajnalban is megerősített - valóság, hogy az Európai Bizottság csak egy gázársapkára, illetve a fűtőanyag uniós szintű, közös beszerzésére tett indítványt. Orbán Viktor Facebook-üzenete szerint Magyarország mindkét indítvány alól felmentést kapott. Megoldásnak – furamód - a több forrást és a versenyt nevezte.

A gázársapkával kapcsolatos kormányálláspont szintén nem túl következetes. Magyarország ugyanis október elején, különutas tárgyalásokkal, már elért egy fajta gázársapkát az oroszoknál, mégpedig megawattóránként 150 eurós – számításunk szerint köbméterenként mintegy 600 forintos – áron. Igaz, ha az irányadó tőzsde ezt a szintet meghaladja, a különbözetet később, meghatározott ütemezésben, de centre - kopejkára - bevasalják rajtunk. Azóta a tőzsdei árak egyébként tovább estek, így tegnap lapzártánkkor 127 eurón álltak. A nemzeti konzultáció – kellőképp megfoghatatlan - állítását, miszerint a „gázszankciók lebegtetése nagyobb energiaár-emelkedéseket hozott, mint a háború kirobbanása”, a tények cáfolják.

Helyes válasz: mindegy, mert ilyet az EU döntéshozó szervei nem terveznek. De Putyintól követeljük az uniós gázcsapok újranyitását.

3. Ön egyetért a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?

A nyersanyagokra vonatkozó szankciókhoz az Orbán-kormány is hozzájárulását adta. A levélben példaként felsorolt nyersanyagokból – szén, acél, fa – Oroszországtól eddig sem vásároltunk jelentős mennyiséget. A mára üzemben maradt egyetlen hazai szénerőmű, a Mátrai például helyi lignittel működik. Bár az orosz nyersanyagbehozatal tilalma más uniós országokat érdemben sújt, az Ukrajna melletti kiállás jegyében nem fenyegetőztek vétóval, inkább máshonnak pótolták a hiányt.

Helyes válasz: igen, amiként az Orbán-kormány is.

4. Ön egyetért a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?

A kormánylevél szerint „az Európai Parlament (EP) és több tagállam a nukleáris fűtőelemekre is ki akarja terjeszteni a szankciókat”. Az EP a napokban kétségkívül adott ki egy, a fűtőelem-behozatal tilalmát célzó állásfoglalást. Az Orbán-kormány eddigi nyilatkozatai szerint ugyanakkor az EU legfőbb döntéseit az Európai Tanács hozza (az Európai Bizottság javaslatai alapján). Utóbbi fórumokon hasonló kezdeményezést ugyanakkor Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse lapunk megkeresésére nem tudott felidézni. Azt tagadhatatlannak nevezte, hogy most az atomerőművek megkerülhetetlenek az európai áramellátásban, amit a francia atomerőművek karbantartása okozta áremelkedés is jelez. Ez azonban a környezetvédő szervezet szerint az eleve elhibázott fejlesztési irányok következménye. Bár az irat szerint az európai atomerőművek „jelentős” része orosz fűtőelemekkel üzemel, a valós arány mintegy 15 százalék. Igaz, ezek Európa keleti felére összpontosulnak. Ama 2-2,5 év alatt, amíg a Paksi Atomerőmű orosz fűtőelem-készletei kitartanak, ha szűken is, de be lehetne szerezni más – például amerikai, francia vagy japán – forrásból a következő szállítmányt. Szerinte a kabinetnek már csak az orosz kazetták várható szállítási nehézségei miatt is érdeke más beszállító felkutatása. Igaz, problémás eljárás esetén a váltás akár 5-6 évet is igénybe vehet, a teljes áramtermelési rendszer átalakítása pedig még hosszabb idő.

Helyes válasz: mindegy, mert ilyet az EU döntéshozó szervei nem terveznek.

5. Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?

A „magyarázat” összemossa a Paksi Atomerőművet a Paks 2-es tervvel: a számítások szerint legalább 5-10 ezermilliárd forintnyi közpénzbe kerülő fejlesztés leendő áramárai a kormány saját számításai szerint is jelentősen meghaladják a Paksi Atomerőmű jelenlegi, kétségkívül alacsony tarifáit. A fejlesztés folyamata ugyanakkor semmiféle összefüggést nem mutat a mostani villamosenergia-árakkal és az ellátás egyensúlyával – hangsúlyozta a Greenpeace szakértője. Bár a levél itt is az EP-nek és „egyes ellenzéki pártoknak” – vagyis nem döntéshozó testületeknek – tulajdonít ilyetén szándékokat, az EP orosz atomipari stopot követelő, áprilisi állásfoglalását a testület fideszes képviselői is megszavazták. Mindazonáltal már a jelenlegi tilalmak is veszélyeztetik a beruházást. Az orosz bankok elleni pénzforgalmi korlátozások tükrében kérdés, miként jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez az orosz állami hitelből épülő erőmű kivitelezői. Bár elméletileg nem kizárt, hogy az atomerőműben elengedhetetlen, de már most tiltólistás, nyugati berendezéseket Magyarországon az oroszok beépíthessék, ez is egy pengeélen táncoló kérdés – vélekedett Perger András.

Helyes válasz: mindegy, mert ilyet az EU döntéshozó szervei nem terveznek.