ünnep;Orbán Viktor;beszéd;Zalaegerszeg;október 23;

Orbán Viktor: A Nyugat elárult bennünket, a szovjet tankok pedig visszafordultak

A miniszterelnök Zalaegerszegen, a Mindszenty József életére épülő és azt bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont átadóünnepségén szólalt fel az 1956-os forradalom 66. évfordulója alkalmából.

A zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de egy biztos, kitartottak, ameddig lehetett. Ők tették le az utolsók között a fegyvert decemberben. Az egerszegi sztrájkolókat szovjet tankok oszlatták fel. Az itteniek mindent megtanultak és semmit sem felejtettek. Dicsőséges ez a nap, méltó a helyszín – mondta Orbán Viktor 2022. október 23-án Zalaegerszegen, a Mindszenty József életére épülő és azt bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont átadóünnepségén tartott 1956-os beszédében.

A zalaiak az elsők között mondtak ítéletet a kommunista rendszer felett, példájukat követte az egész ország.

– A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló Zalaegerszegen ünnepelni - folytatta a miniszterelnök, aki szerint azonban a baloldaliak nem értik, hogy a forradalom nem csak Budapestről szól.

Orbán Viktornak 10 óra 30 perckor kellett volna kezdenie, de csak több mint fél órát késve lépett pódiumra a kordinokkal körülvett zalaegerszegi Szabadság téren. Csak meghívottak mehettek be, át is vizsgálták őket. A miniszterelnök kissé rekedt hangon beszélt, többször elköhögte magát, az M1 élő közvetítésébe pedig mintha beszűrődött volna az ellentüntetők füttye. Pontosabban az egy szem ellentüntető füttye, videónk tanúsága szerint legalábbis a Kötcsén is feltűnő szegedi önkormányzati képviselő, Szabó Bálint tiltakozott ily élesen a kormányfő zalaegerszegi látogatása ellen..

A miniszterelnöki beszéd alatt a Momentum Mozgalom ugyanis tüntetni akart, de erre a rendőrség nem adott engedélyt. Válaszul az ellenzéki párt flashmobot hirdetett.

Orbán Viktor azt mondta, a legnagyobb magyar egyházfők mindig prófétaként vezették a magyar népet és ellátták a szellemi vezetés feladatát, sokszor a politikai vezetők helyett is, ilyen volt mások mellett például Mindszenty József bíboros is - idézte fel a kormányfő. '56-ban is mutatta az utat, ezt a szolgálatát nem fogjuk elfelejteni. Akkor is kiállt hazánk szabadságáért, amikor nyilasok törtek rá és akkor is, amikor a kommunisták letartóztatták, megkínozták és fogságba vetették. Lényeglátását a hosszú rabságban töltött évek sem csorbították – méltatta a bíborost a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte, a mi tragédiánk, hogy a kommunisták az őket támogató szovjet kalasnyikovok segítségével visszatértek és „béke helyett ott folytatták, ahol abbahagyták”.

A miniszterelnök eztán saját kormányát dicsérte hosszan, közölve, ki akarjuk használni a lehetőséget, hogy ma nem meghalni kell a hazáért, hanem élhetünk érte.

Hatvanhat évvel ezelőtt '56 hősei mind a szabadság szerelmesei voltak, reményük és hitük nem volt alaptalan – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte valódi esély volt kivívni a függetlenségüket, mert amikor a magyar nép úgy döntött, hogy nem tűri tovább a szovjet elnyomást, minden feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez, hiszen Ausztria egy évvel előtte nyerte el a semlegességet. A kormányfő szerint jó okunk volt feltételezni, hogy az új szovjet vezetés új fejezetet akar nyitni a kelet és a nyugat között. Az első napokban még működött a terv, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek megzavarodtak. A kormányfő szerint azonban eztán „a Nyugat elárult bennünket”, a szovjet tankok pedig visszafordultak.

A magyarok vérét nem becsülte a szabad világ, amely bár bátorított minket, de nem segítettek, 40 évig otthagytak bennünket a szovjet kommunista prés alatt. – A lecke világos, a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak. Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért - mondta Orbán Viktor. Az elpuhulás a legjobb ajándék, amit ellenségeinknek adhatunk, de mi kemények maradtunk és végül 1990-ben győztünk - hangoztatta a miniszterelnök. – Akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve. Itt voltunk, amikor az első hódító birodalom ránk támadt, és itt leszünk, amikor aza utolsó összeomlik – vonta le a konklúziót. – Amit erő és hatalom elvész, azt idő és kedvező szerencse visszahozhatják; de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges – idézte Deák Ferencet a miniszterelnök.

A kormányfő ezt követően migránsozott egy kicsit, majd a gazdasági válság veszélyeit említette. Közölte, „szerencse, hogy nem a baloldal van kormányon". A kormányfő saját kormányát ismét nemzetinek titulálta. – Amióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk – állította Orbán Viktor. A kormányfő szerint a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni és mindenkinek lesz munkája.

Tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet, legyőzve is győzünk 

– kockáztatta meg ezután Orbán Viktor a Mindszentyí-féle püspöki jelmondat, a „Devictus vincit” nyomán. Szerinte „ha magyar vagy, ravasznak, szelídnek és erősnek is kell lenni”. Minderre – fűzte hozzá – szükség is lesz, mert itt a háború, a migrációs válság és a gazdasági gondok. – Még szerencse, hogy nem a baloldal van kormányon – gúnyolódott. A miniszterelnök szerint nem szabad törődni azokkal, akik hol az árnyékból, „hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra". mert ugyanott fogják végezni, ahol az elődeik. A miniszterelnök a beszédét a hagyományosnak számító „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” fordulattal zárta.

Ami Orbán Viktor ünnepi beszédeit illeti, Zalaegerszeg rendhagyó helyszínnek számít, a miniszterelnök legalábbis a hasonló felszólalásait Budapesten szokta tartani. Már amikor Magyaraországon tartózkodik október 23-án, 2011-ben és 2014-ben az Európai Tanács ülése, 2015-ben a Fidesz egykori konzervatív pártcsaládja, az Európai Néppárt tisztújítása amiatt az egészet kihagyta. Nyolcmillió ember él vidéken – intézte el Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a vidéki helyszín okait firtató kérdést a szombati Kormányinfón, valójában azonban inkább arról lehet szó, hogy Orbán Viktor aligha szeretné, hogy Budapesten esetleg felvonuljon néhány ezer ember tüntetni a beszéde alatt az elmúlt három hét diák- és tanárdemonstrációi nyomán.

A diákok, a tanárok és az ügyükkel szimpatizálók ma délután is az utcára vonulnak, demonstrációjuk délután 4 órakor kezdődik Budapesten.