A monodráma előadója Újhelyi Kinga, ő meséli el Dancs Rózsa, sepsiszentgyörgyi magyartanár történetét, aki családanyaként és feleségként saját titkosszolgálati besúgójával élt házasságban csaknem húsz éven keresztül. A rémálomszerű kapcsolatból kalandos úton szabadult megmentve két gyermekét is.
Dancs Rózsa történetét könyvben írta meg, a Pokoljárás az anyaság mellett a diktatúra természetéről szól. Az Anyaöl rendezője Szabó K. István, aki több színházi munkájában foglalkozik a női sorsokkal, az emberi kiszolgáltatottság kérdéskörével. – A Pokoljárás egy, a népszaporulatot szorgalmazó, de a szabad emberi életet megalázó korszaknak fájdalmas lenyomata – nyilatkozta az a darab forrásanyagáról Szabó K. István – önéletrajzi regény, a gyerekvállalás kálváriáját szemléletesen ábrázoló kórtörténet. Nyolc gyermekből ketten maradnak életben, a többi hat a magzatállapottól az újszülöttig az odaveszett áldás néma emlékeztetői. – Az egyén diktatúrabeli mozgástere mindennél jobban foglalkoztatta a rendezőt. Az előadás politikai vetületéről a rendező és a közönség visszajelzéséről Szabó K. István azt mondja – A nézői reakció mindannyiszor a meghökkenésre vezethető vissza, valahogy az embereknek nehéz elhinni, hogy mindez megtörténhetett, pedig igen, és törvény szabályozta múltjukat, jelenüket és jövőjüket, életük legszemélyesebb pillanatait. Az előadás fő üzenete hasonló más munkáiméhoz: a politikai hatalom egy istentelen torzó, ha már szem előtt tévesztette valódi szerepét, a szolgálatot – összegezte gondolatait Szabó K. István.
