Pozsonyban egy 19 éves férfi október 12-én, délután az interneten közzétette egy, az LMBTQ-közösségek és a zsidók ellen erőszakot hirdető kiáltványt, majd este elment egy melegbárhoz, s ott fegyverrel meggyilkolt két férfit. A tettes – aki egy szélsőjobboldali politikus fia volt – a gyilkosság után hazament és végzett magával. A szlovák rendőrség vizsgálja, hogy a gyilkosnak voltak-e tettestársai, illetve azt is, hogy a tragédia megelőzése érdekében a hatóságok megtettek-e mindent?
Szerencsére, hasonló bűncselekmények Magyarországon eddig nem történtek, ugyanakkor köztudott, hogy rasszista és homofób elveket valló politikai szervezetek tagjai és követői számos esetben zavarták meg nálunk is a szexuális kisebbségek rendezvényeit. Azt szerettük volna megtudni, hogy az LMBTQ-közösségek által kedvelt vendéglátóhelyeket az elmúlt években érték-e támadások.
Bár az interneten találtunk több listát is a jelenleg működő vagy már bezárt az LMBTQ-barát helyekről, vezetőiket megszólaltatni csaknem reménytelen volt. Amúgy a szexuális másságukat megvallók számára szinte csakis a fővárosban működnek bárok, diszkók, klubok, fürdők és művelődési színterek. Ezek közül tucatnyit próbáltuk elérni elektronikus levéllel (telefonszámot egyikük sem oszt meg a nyilvánossággal). Azt a választ kaptuk, hogy az utóbbi években nem szenvedtek el atrocitásokat, vagy azt ígérték, hogy felhívnak minket, de ezt nem tették meg.
Holtan találták az antiszemita, homofób férfit, aki két embert megölt szerda este egy pozsonyi melegbárbanEredetileg a szlovák kormányfőt akarta meggyilkolni a pozsonyi melegbár elleni merénylet elkövetőjeEbből arra következtettünk, hogy az LMBTQ-barát szórakozóhelyek nem akarnak nyilatkozni. Beszéltünk ugyanis olyan – névtelenséget kérő – meleg emberekkel, akik elmondták: az ilyen közösségi helyekről kilépőkre gyakran tesznek bántó, fenyegető megjegyzéseket az arrajárók. Elképzelhető, hogy e szórakozóhelyek gazdái úgy gondolják: ha beszélnek sérelmeikről, akkor azzal elijesztik vendégkörük egy részét, s egyben ösztönzik a homofóbokat. Ezért inkább hallgatnak.
Ezt a vélekedést erősítette Radványi Viktória, a Budapest Pride elnöke, aki hozzávetőleg 15 olyan esetről értesült az elmúlt három évben, amikor támadás ért egy LMBTQ-barát szórakozóhelyet. Elhíresült történet volt például az, amikor 2019 szeptemberében Budaházy György, szélsőjobboldali radikális aktivista több társával megzavarta az Auróra Klub egyik rendezvényét. A 10-12 fős csapat bömbölő magnóval és saját nézeteit üvöltve lehetetlenítette el a meghirdetett foglalkozást, majd egy döglött patkányt dobtak a klub mosdójába. A rendőrök a vészhívás után fél órával megérkeztek, ám sokáig nem tettek semmit. Radványi szerint az egyenruhások kényszeredettsége tipikus, aminek okát így foglalta össze:
– A homofóbok azt kiabálják a rendőrök képébe, hogy nekik joguk van a véleményük kifejtésére, és ebben a rendőrök őket nem akadályozhatják. A rutintalan járőrök ilyenkor tanácsot kérnek a parancsokaiktól, és mire megkapják az eligazítást, addigra már a rendezvény résztvevői hazamennek. És többé talán el se jönnek.
Radványi megemlített azt is, ami a Premier Kultkafében történt. A magát Európa legnagyobb alapterületű fogyatékosság-barát közösségi tereként definiáló intézményben pedagógusoknak akartak képzést tartani arról, hogy miképp védhetik meg a szexuális másságukra ráébredő diákjaikat a többiek bántásaitól. A klubba behatoló homofóbok üvöltöztek, majd egy csövet kitéptek a falból. A helyiséget elöntötte a víz, a résztvevők megijedtek, így az est elmaradt.
Az ilyen ügyekben nagyon lassan érvényesül a törvényesség, állította Radványi Viktória. 2019. október 23-án a Budapest Pride irodájának otthont adó Auróra közösségi házra kitűzött szivárványzászlót felgyújtotta a Légió Hungaria alakzatban vonuló, homofób jelszavakat skandáló 30-40 fős osztaga. Eleinte a rendőrök Radványi szerint nem látták bizonyítottnak, hogy közösség tagjai elleni bűntett valósult volna meg, hisz: nem tudható, hogy a zászló szivárvány színű volt-e, mivel a tűzben elhamvadt. Az ügy máig nem jutott el a bíróságra. Az említett napon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik vezetője uniós- és szivárványos zászló égetésére, molotovkoktél-dobálásra animálta szimpatizánsait. Ennek az esetnek a nyomozását a székesfehérvári ügyészség először bűncselekmény hiányában megszüntette, ám a megyei főügyészség az eljárás folytatását látta indokoltnak, s így az ügy eljutott a vádemelésig.
Míg a fővárosban hozzávetőleg félszáz LMBTQ-barát közösségi tér létezik, addig vidéken egy kezünkön megszámolhatjuk az ilyen helyeket. Az egyik Club Zeus, ami Debrecenben havonta egyszer, este tíztől hajnali négyig teremt találkozási lehetőséget a szexuális kisebbségekhez tartozóknak. A klubot 1997-ben indította el egy heteroszexuális férfi, aki annak hatására döntött így, hogy egy meleg ismerőse elpanaszolta: ha a „sajátjai” között akar szórakozni, Pestre vagy Bécsbe kell utazzon. A névtelenül megszólaló klubtulajdonos elmondta: alkalmanként 80-150 vendég látogat el hozzájuk. Két éve egy 15-20 fős szkínhed csapat odajött az épület elé, és hangosan „buziztak”.
– Kimentem hozzájuk és beszéltem velük – idézte fel a klub gazdája. – Megkértem őket, hogy menjenek el! Hozzátettem, tudom, hogy nincs jogom őket elküldeni, de ha nem mennek, hívom a rendőröket. Elmentek. Más kellemetlenség eddig nem történt. Hatósági se, ha volt is nálunk valamilyen ellenőrzés, sosem éreztem, hogy az a hely jellege miatt van, az ellenőrök korrektek voltak.
„Ideológiai erőszakoskodás”
Nagy többséggel, 492 igen szavazattal fogadta el az Európai Parlament a homoszexuális és transz közösségek jogainak védelméről szóló határozatot 2021 márciusában. 141 képviselő szavazott a dokumentum ellen, köztük a Fidesz képviselői. A fideszes Hidvéghi Balázs "El a kezekkel a gyerekeinktől!" címmel adott ki közleményt az ügyben, amelyben azt írta, a nyilatkozat ideológiai erőszakoskodás a hagyományos családmodell ellen, és a jelenség fenyegeti a gyermekek egészséges fejlődését. Z. Á.
A többi vidéki nagyvárosban nem találtunk olyan szórakozóhelyet, ami az LMBTQ-közösségekre épít. Korábban volt ilyen Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán és Szegeden, ám valamennyi bezárt. Pécs belvárosban, egy mutatós műemléképületben 2015. és 18. között működött a Wannabe Cafe, amit kifejezetten a nemi kisebbségeknek nyitották. Biliárdozni lehetett, kisebbségi kulturális programok voltak, hetente egyszer diszkót tartottak. A kávézónak egy pécsi vállalkozó, a melegházasságban élő Rédey-Tarró Tibor volt a gazdája. Az 50 éves férfi megkeresésünkre így beszélt:
– Minden fiatal el van veszve kicsit, de ez fokozottan igaz a melegekre egy vidéki városban. Itt létrejött egy hely, ahol a melegek kulturáltan randevúzhattak, beszélgethettek egymással, közösen szórakozhattak.
A melegbárt befogadó társasház lakói közül többen megtámadták a Wannabe működési engedélyét a bíróságon, s ez a jogi „attak” érezhetően a kávézó profiljának szólt. A pert a tulajdonos megnyerte. Rédey-Tarró Tibor szerint előfordult, hogy a kávézó előtt beszélgető, cigiző vendégeknek a járókelők durván beszóltak, melegségük okán. Ha belépőjegyes program volt, akkor az ismeretlen vendégekkel közölték, hogy ez egy olyan hely, ahol az egyneműek simulnak egymáshoz. Volt, hogy valaki ilyenkor buzizva távozott. Megtörtént, hogy a bárból távozókat bántalmazták, ám hogy ez a nemi identitásuknak szólt volna, az nem egyértelmű. De nem is az efféle kellemetlenségek miatt zártak be, hanem mert kevés volt a vendég, évi többmilliós veszteséggel üzemelt a kávézó.
A Wannabe bezárása óta Pécsett néhány belvárosi szórakozóhely befogadott LMBTQ-témájú összejöveteleket. Ismert, hogy a baranyai megyeszékhely tavaly és idén – vidéken elsőként – pride-nak adott otthont, s a fesztiválnak számos kísérőrendezvénye volt a sétálóutca vendéglátóhelyein. Emiatt egyik üzletet sem érte támadás, amiképp az ott megforduló vendégeket sem.
Melegeket vertek
Egy 25 éves kovácshidai és egy 22 esztendős szalántai férfi tavaly nyáron bántalmazott egy meleg párt Pécs belvárosában. Az orvosként dolgozó sértettek egy bárban táncoltak, s amikor távoztak, akkor érte őket a támadás. Egyiküket le is ütötték, neki eltört az arccsontja. Az ügyészség közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádolta meg az elkövetőket, akik beismerték a bántalmazást, ám tagadják, hogy a sértettekre szexuális irányultságuk miatt törtek rá. Ha a bíróság a vádban bűnösnek találja a küzdősportokban jártas duót, akkor öt év is kiróható rájuk, ha nem, és garázdaságban, súlyos testi sértésben találják őket bűnösnek, megúszhatják felfüggesztett szabadságvesztéssel. U. T.
