„Izgalmas napunk lesz” – jelentette tettvágytól duzzadó Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hétfő reggeli, Törökországból, Ankarából küldött Facebook-posztjában. A PR-ízű videóban beszámolt arról, hogy találkozik a török védelmi miniszterrel, Hulusi Akarral, megtekint egy katonai alakulatot és „a magyar védelmi ipar szempontjából jelentős” Gidrán 4x4-es harcjármű gyártási helyét, de mindenekelőtt futni megy.
Abban, hogy kipihenten kezdhette a reggeli ankarai futást és PR-felvételt, szerepe volt annak: a kormányzati apparátus nem sajnálta a közpénzt, hogy kiutazása a lehető legkényelmesebb lehessen. A Magyar Honvédség egyik Airbus A319-es szállító repülőgépe ugyanis már vasárnap délután kirepült vele Ankarába – nem is akárhogy, lényegében érte mentek azzal vidékre.
Vasárnap délelőtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf még Zalaegerszegen volt, ő is részt vett az október 23-ai megemlékezésen, amelyen Orbán Viktor kormányfő elmondta ünnepi beszédét. Mindeközben Kecskeméten már startra készült az egyik Airbus A 319-es. A FlightAware nevű, a repülőgépek útvonalait követő és rögzítő portál szerint a HUAF409 hívójelű szállítógép vasárnap délután 3 óra után 8 perccel szállt fel a kecskeméti repülőtérről majd 36 perccel később landolt a Zalaegerszeg közelében lévő Sármelléken. Onnan délután 4 óra 18 perckor indult el Ankara felé, ahol helyi idő szerint este 7 óra 9 perckor landolt. A Honvédelmi Minisztérium lapunknak elismerte, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter utazott a géppel Ankarába. A több millió forintos pluszkiadást jelentő drága zalai kitérőt nem indokolták.
Lapunk már vasárnap este megkereste a Honvédelmi Minisztériumot. Azt kérdeztük, milyen célból repült a gép Sármellékre illetve Ankarába és kik utaztak a gépen. A tárca hétfő délelőtti válaszában azt írta: „A HUAF409-es honvédségi gépen, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség delegációja utazott hivatalos tárgyalásra Ankarába. Orbán Viktor miniszterelnök nem utazott a gépen.”
Az, hogy az Airbus repülőgépet elküldték a miniszterért vidékre, több szempontból is kifogásolható. Zalaegerszeg Sármelléktől 40,9 kilométerre fekszik, körülbelül 40 percig tart eljutni oda a közlekedési szabályokat betartva. Zalaegerszeg és Kecskemét között 311 kilométer a távolság, amelyet szabályosan úgy 3 óra 25 perc alatt lehet megtenni. Ez azt jelenti, hogy azért reptették át a repülőgépet, hogy a miniszternek, 270 kilométerrel, bő két és fél órával kevesebbet kelljen utaznia a tárcavezetői luxusautóban.
Ráadásul a megkülönböztető jelzést használó, a sebességhatárokat túllépő miniszteri konvojnak valószínűleg 3 óra 25 percnél jóval rövidebb ideig tartott volna az út Kecskemétig.
Mivel Sármellék nem esik útba Ankara felé, a zalai kitérő jelentősen megdobta a török utazás költségeit. Egy Airbus A319-es üzemben tartási költsége az Aircraft Cost Calculator portál számításai szerint óránként 8800-9200 dollár között mozog. Ez átszámítva 3,6-3,9 millió forint. Nagyságrendileg ekkora pluszkiadást vállaltak a miniszter miatt egy olyan az energiaválság közepén, amikor az állami intézményeket csak 18 fokos hőmérsékletre fűtik fel takarékossági okokból.
Lapunk megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy miért kellett tárca vezetőjének Sármellékről utaznia, miért nem Kecskemétről repült, de erre nem adtak választ. Ahogy arra sem, volt-e olyan hivatalos vasárnap esti programja Ankarában a miniszternek, amelyik miatt sietne kellett.
Nem csak a miniszter kiutazása vet fel kérdéseket, hanem a hazatérése is. A honvédségi Airbus ugyanis a vasárnapi ankarai landolás után 47 perccel már újra a levegőben volt,
és este Kecskeméten landolt. Vagyis a visszaút további többletköltséget jelent: újra ki kell küldeni a küldöttségért a katonai gépet, vagy repülőjegyet kell venni.
Mint arról korábban írtunk, a Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319-es és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépet. Ezeket a hivatalos közlése szerint katonai csapatszállításra szánták, azonban csakhamar kiderült, hogy egészen másra is használják a gépeket. A miniszterelnök is több ízben velük repült ezekkel külföldre. Az Átlátszó már 2019-ben arról számolt be, hogy a repülőgépeknek olyan, úti céljaik is voltak – például a Kanári-szigetek, Las Vegas, Dubaj vagy Málta – ahol katonai szempontból érdemi tárgyalásoknak nincs nyoma. Ami Szalay-Bobrovniczky Kristófot illeti, emlékezetes, neki a többi között egy cseh repülőgépgyártó cégben szerzett részesedéséről is le kellett mondania, hogy miniszter lehessen.
