Parragh László: Versenyképeségünk alapja az olcsó munkaerő, van, aki ki meri mondani, van, aki nem

Az iparkamarai elnök szerint Magyarországon az elmúlt években lényegesen gyorsabban nőttek a bérek, mint a hatékonyság vagy a termelékenység.

Nem fogja támogatni az uniós minimálbért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mert az egy versenyképességi előny elvesztését jelentené – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke a Munkástanácsok által a minimálbér aktuális kérdéseiről szervezett csütörtöki konferencián.

„A versenyképeségünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Van, aki ki meri mondani, van, aki nem, de ez még mindig egy lényeges eleme. Változtatni kell rajta, tudjuk a recepteket. De hogy bemenjünk egy olyan uniós rendszerbe, ahol nem mi mondjuk meg, mint szakszervezetek, mint munkaadók, hanem valaki más, kívülről, hogy mekkora legyen a bér növekedése, a minimálbér, az számunka 2030-ig, amig az uniós átlagot el nem érjük, biztosan nem elfogadható – fogalmazott az Orbán Viktor egyik fő tanácsadójaként is ismert kamarai elnök.

E gondolatmenetnek némileg ellentmondva Parragh László ugyanakkor arról is beszélt, hogy a képzett munkaerő mobil, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a határon átívelő munkaerőmozgást. Ma már nem mi hozzuk be az olcsó szlovák munkaerőt, hanem az olcsó magyar munkaerő megy ki Szlovákiába. Romániában, főleg a Partiumban ma már a munkaerő ára magasabb, mint nálunk Kelet-Magyarországon – hívta fel a figyelmet az MKIK elnöke.

Az Európai Parlament nemrég fogadta el az uniós minimálbérről szóló irányelvet, amelynek lényege, hogy a tagállamoknak a helyi költségeket és bérszinteket figyelembe véve garantálniuk kell a tisztességes megélhetést biztosító minimálbért. Konkrét összeget nem határoz meg az irányelv - annak megállapítása továbbra is tagállami hatáskör -, csak egy keretrendszert. Viszonyítási alap lehet például a bruttó mediánbér 60, vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka.

A KSH legfrissebb adatai szerint augusztusban a bruttó átlagbér 497 200, a bruttó mediánbér pedig 402 200 forint volt. Ez alapján a minimálbérnek 241- 248 ezer forint körül kellene lennie. Jelenleg a bruttó minimálbér azonban csak 200 ezer forint (igaz, Magyarországon létezik a szakképzettséget igénylő munkakörökben fizetendő garantált bérminimum is, amelynek bruttó összege 260 ezer forint.) Ez a jelenlegi 410 forintos euróárfolyam mellett 488 eurót ér, amivel már csak Bulgáriát előzzük az unióban.

Parragh László szerint azonban Magyarországon az elmúlt években lényegesen gyorsabban nőttek a bérek, mint a hatékonyság vagy a termelékenység, ezt pedig nem bírja sokáig egy gazdaság. Ha a béremelések költségét nem tudják kitermelni a cégek, elbocsátják a dolgozókat. Azt is közölte: az adórendszer „lényegi cölöpeinek megváltoztatását” nem támogatják, így

Kiemelte azt a „szomorú közgazdasági összefüggést” is, miszerint inflációcsökkenés akkor van, ha csökken a kereslet. Szerinte ezért „nehéz azt feltételezni, hogy a keresletet, azaz a béreket és a juttatásokat tovább nyomjuk fölfelé, és egyébként csökkentjük az inflációt”. Ez meg fogja nehezíteni a tárgyalásokat – vetítette előre.

A jövő évi minimálbérekről eddig két alkalommal egyeztettek a munkaadói és a munkavállalói szervezetek. Az emelés mértékéről még nem esett szó, de abban egyetértés van, hogy ne csak a minimálbér aktuális összegéről, hanem a számítás módszertanáról is állapodjanak meg – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Hangsúlyozta: abból nem engednek, hogy a létminimum szintjét elérje a nettó minimálbér, és a legkisebb bérek reálértékét is szeretnék megőrizni. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egyetértett abban, hogy a minimálbér meghatározásakor az inflációt is figyelembe kell venni, de jelezte: ha eddig csak ezt vették volna számításba, akkor most sokkal kisebb lenne a minimálbér.