Orbán-kormány;szigorítás;napelem;

Hiába érvelt a szakma szigorítás ellen, a jövőben egyszerűen nem éri meg háztáji napelemet telepíteni Magyarországon

A háztáji napelem-rendszerek tervezői mindössze két munkanapig élhetnek a megtérülést biztosító nyilatkozattal.

Szerda este megjelent a napelemes szakma által feszülten várt, a jövőben telepítendő háztáji panelek hálózati visszatáplálási lehetőségének „ideiglenes” felfüggesztéséről szóló kormányrendelet.

Az irat különösebb meglepetést nem hoz az elsőként az október 13-i Kormányinfón bejelentett, a háztáji napelemtelepítést sokak szerint ellehetetlenítő elképzelés kapcsán. Önmagában ugyanakkor visszásságként hat, hogy a október 26-án este megjelent módosítás a jövőbeni rendszereik hálózati visszatáplálási lehetőségét igénylők számára mindössze két munkanapot biztosít ebbéli igényeik  bejelentésére, végső határidőként a hétvégét követő, október 31-i pihenőnapot megjelölve. Igaz, ezt az időpontot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, kérdésre, már az október 22-i  kormányinfón megszellőztette. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a hivatkozható részletszabályok megjelentetését e hét hétfőre ígérte, azokat csak szerda este hirdették ki. A változatlanság viszont arra utal, hogy a szakma az elmúlt hetekben hasztalan érvelt a szigorítás ellen.

A friss rendelet szerint mostantól „háztartási méretű kiserőmű” csak saját áramigény kielégítésére létesíthető; ennek értelmében a visszatáplálás lehetőségét „ideiglenesen felfüggesztik”. Az október 31-e előtti igénybejelentések alapján megvalósított fejlesztések ugyanakkor még élhetnek a lehetőséggel. Ilyenek a hálózati cég ügyfélszolgálatán vagy internetes felületén megtett nyilatkozatok. A joggal azok is élhetnek, akik bizonyíthatóan a szolgáltató miatt maradtak le. A  felfüggesztést a közműhivatal javaslatára a technológiai és ipari miniszter szüntetheti meg.

A hálózati visszatáplálás révén a napelem épp fölösleges áramtermelését a „hálózat” befogadja és megvásárolja. Ez a bevétel nem csak a háztáji napelemrendszerek megtérülését biztosította, de így fizikai értelemben is hasznosult a napelem által megtermelt minden kilowattóra áram.

A jövőben kialakítandó rendszerek hálózati visszatáplálási lehetőségének megszüntetésével ugyanakkor nem csak hogy „elvész” a háztartás által az adott pillanatban nem igényelt, megújuló-alapú villamos energia, de eme bevétel híján a jövőben egyszerűen nem éri meg háztáji napelemet telepíteni

 – fogalmazott lapunknak a kormánybejelentés október közepi napján Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Bár Gulyás Gergely az így „szigetüzeművé” váló napelemesek számára akkumulátor közbeiktatását javasolta, az erre alkalmas, legolcsóbb egységek több milliós költsége miatt a napelemtelepítés a jövőben túl drágává válik – tette hozzá. (Szakértők a talán félreérthető fogalmak kapcsán felhívják a figyelmet, hogy a döntéssel a jövőbeni napelemes háztartások hálózati kapcsolatát nem szünteti meg, ám az csak áramvásárlásra lesz használható.)

A kormány a lépést azzal indokolja, hogy a közcélú hálózat jelen állapotában elért az elmúlt évek során robbanásszerű bővülést mutató, váltakozó termelésű napelemek befogadási képességének határáig. A felelősséget e tekintetben is Brüsszelre hárítják, mondván: a visszatáplálást akkor teszik ismét lehetővé, ha a remélt EU-támogatásból felújítják a hálózatot. Szakértők szerint az érvelés rendkívül ingatag lábakon áll. Részint, az Európai Bizottság és az Orbán-kormány közötti, éles politikai ellentétek miatt a támogatások beérkezte kérdéses. Másrészt még hozzávetőlegesen sem tisztázták, meddig és milyen beruházásokat terveznek a lehetőség visszaállítása érdekében. De e tekintetben kevéssé ad okot bizakodásra, hogy az évtizedek óta sürgetett átalakítások elmaradása tárgyában a kabinet saját felelősségét kevéssé domborítja ki. Kiss Ernő ráadásul

már azt az alapfeltevést is valótlannak tartja, miszerint a jelenlegi áramhálózat ne lenne képes további napelemek termelésének befogadására.

Bár azt elismerte, hogy a kormánytervekben 2030-ra várt 6 ezer megawattnyi (MW) napelem helyett a jelenleg 3 ezer MW-s szint jövőre – a már kiadott engedélyek alapján - akár 8 ezer MW-ra is ugorhat, a kabinet 2040-re már 12 ezer MW-tal számolt, ami szintén megalapozott tervezést feltételez. Az MNNSZ szerint az intézkedés napelemes cégek százait dönti csődbe, aminek nyomán munkavállalók ezrei kerülhetnek utcára.

Egy másik, egyazon Közlönyben megjelent rendelet alapján a 10 kilovoltamperes háztartási kiserőművek műszaki tervét a jövőben 3 munkanap alatt elbírálják – idézte Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt a Technológiai és Ipari Minisztérium közleménye. A rendelet a lemaradók számára magánvezetékek és így helyi „mikrohálózatok” telepítését is lehetővé teszi – hívta fel a figyelmet Czabarka Mihály, a Projectdoctor Kft. ügyvezetője.