November elsejétől könnyebben lehet elrendelni szükségállapotot és az úgynevezett „összehangolt védelmi tevékenységet”. A módosítások értelmében szinte azonnal szankcionálhatók lesznek azok, akik nem akarnak bevonulni a hadseregbe, még a hadiállapot érvénybe lépését sem kell megvárni - számolt be róla a Telex.
A lap felidézi, hogy a „gránitszilárdságú” Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosítása alkalmával - amíg mindenki azzal a mondattal volt elfoglalva, hogy az apa férfi, az anya nő - átírták a különleges jogrendi állapotok szabályait is. Emiatt idén nyáron a büntető törvénykönyvet (btk) is módosították abban a salátatörvényben, amelyben egyebek között Orbán Viktor fizetését emelték meg drasztikus mértékben.
Ennek értelmében a katonai szolgálat alól történő kibúvás, valamint a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, vagyis akik valamilyen módon megpróbálnák elkerülni a katonai szolgálatot, szinte azonnal büntethetők lesznek. Ennek értelmében például öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják azokat, akik megjelenési vagy bevonulási kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, illetve testüket megcsonkítják, egészségüket károsítják, vagy megtévesztő magatartást tanúsítanak.
A módosításról Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság kormánypárti elnöke a Telexnek egy példával nyilatkozott: „Ha rendkívüli jogrendi helyzetben mondjuk hadiállapot van, és érvénybe lép a hadkötelezettség, akkor azok számára, akik a honvédség kötelékében teljesítenek szolgálatot, lehetséges büntetés ugye a szolgálattól való eltiltás, na most hadi helyzetben ennek nincs sok értelme, ide más típusú büntetési tételek kellettek.” Emellett azt is állította, korábban sem kellett megvárni az Országgyűlés jóváhagyását a hadiállapot kihirdetésével a büntethetőséghez, csak más (megszűnő) rendkívüli helyzetek alatt volt szabályozva. Az MSZP-s Harangozó Tamás pedig azt közölte, azért volt szükség a btk-módosításra, hogy az Országgyűlés hadiállapotra vonatkozó döntése előtt felmérhessék a behívásra várók egészségi állapotát, így a behívás minél hamarabb megtörténhessen.
A mintegy 50 törvény módosítását tartalmazó nyári saláta bevezette az összehangolt védelmi tevékenység fogalmát, amelynek hivatalosan az a célja, hogy „súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen”. Ez a kormánynak egy sor egyéb felhatalmazást ad, például bizonyos döntési jogkörök átruházásában, vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti hallgatóinak behívására vonatkozóan. Harangozó Tamás szerint ez az állapot az eddig látott kormányzati gyakorlatokhoz hasonlóan lényegében akárhányszor meghosszabbítható.
A szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenységre” vonatkozó szabályok könnyebb elrendelhetősége november elsejével lép életbe. Szükségállapotot ugyan 1989 óta csak nagyon indokolt esetben, erőszakos cselekmények elkövetésekor lehetett kihirdetni, az új szabály azonban lényegesen kiszélesíti a lehetőségeket és az erőszakos fellépés sem lesz kritérium: a megfogalmazás szerint „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekményre” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekményre” hivatkozva is kihirdethető lesz a szükségállapot. Bár Kósa Lajos szerint csak technikai módosításokról van szó, Harangozó Tamás szerint problémát jelent, hogy például nem tudni, mi számít felforgatásnak, vagyis lényegében a fideszes kétharmad dönti el. Ráadásul kikerült az Alaptörvényből a korlátozó rendelkezés is, amely a honvédség szükségállapoti bevetését csak akkor engedélyezi, ha már nem elegendő a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása.
