Danó Anna;
egészségügy;várható élettartam;
2022-10-31 06:00:00
Nemcsak nehezebben, rövidebben is élünk- ezt a rosszt hírt hozta héten egy szakmai konferencia hallgatóságának az epidemiológus. Pontosan két évvel rövidült meg a magyarok várható élettartama a pandémia első két éve alatt. Nagy bukás ez, mert ezen a mutatón az elmúlt 12 év alatt sikerült összesen ugyanennyit javítani. És egyáltalán nem biztos, hogy az élettartam csökkenés megáll ezen a ponton.
A várható élettartam a népesség aktuális egészségi állapotának összegzett mutatója. Ha a halálozás növekszik egy országban, akkor az élettartam csökken. Ha pedig kevesebben halnak meg, akkor nő. A demográfusok ezt a mutatót életkor szerint standardizálják, azaz minden korcsoportban megnézik, hogy az adott évben milyen kockázatok következtében, hányan haltak meg. A Nature Human Behavior című tudományos lapban publikált tanulmány a világ 29 országban vizsgálta, hogy hogyan változott a covid-járvány hatására a várható élettartam. S míg a skandináv államokban a koronavírus-járvány első két évben nem csökkent, addig más nyugat-európai országokban már a következő évben ledolgozták a járvány első évében bekönyvelt életveszteségeiket. Most épp ott tart Franciaország, Belgium, Svájc, Norvégia mellett Svédország és Finnország is, ahol a járvány előtt.
A járvány első két évében szélsőségesen sokat rövidült a várható élettartam: Bulgáriában 46, Szlovákiában 33, az Egyesült Államokban 28, Lengyelországban és Litvániában 26 hónappal. Mi magyarok a pandémia első két évében 25 hónapot veszítettünk el. A járvány covid-halottainak száma mára több mint 46 ezer. A legtöbb életévet a 60 -79 évesekkel veszítettük el. Utánuk a 40-49 éves korosztályban volt a legnagyobb a veszteség. A nők jobban vészelték át ezt a kritikus időszakot. A várható élettartamot illetően az előnyük 6,8-ról 7,1 évre nőtt a férfiakkal szemben.
Annak okáról, hogy a járvány okozta két évnyi veszteségtől nem tudunk szabadulni, nem sokat tudni. De azt látjuk, hogy az egészségügyi krízis a vírus visszaszorultával is velünk maradt.
Elég beszédes, hogy járvány évei alatt 12-14 százalékkal kevesebb nem covidos beteget fogadtak a kórházak. A krónikus ellátás az utolsó békeév (2019) teljesítményének 47 százalékára zsugorodott. Elmaradtak szűrések: a járvány öt negyedéve alatt 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. A három legnagyobb daganat-típusban (a tüdő-, az emlő-, valamint a vastag- és a végbélrák) diagnosztizáltak kezelései, műtétei maradtak el.
S ha innen nézzük talán már nem is az a legközvetlenebb baj, hogy kevés gyerek születik, sokkal inkább az, hogy túl sokan halnak meg idő előtt. Keveset és egyre ritkábban beszélünk arról, hogy az emberi életnek nem csak az elejét, de a második felét is védeni kell. Az alig tízmilliós Magyarországnak 6,6 millió rendszeres patikalátogatója, 6 millió szakrendelésre járó és további egymillió kórházba kerülő betege van évente. És innen már nem is nehéz meghalni.