Több mint egy hete szól a közbeszéd Pankotai Liliről, a pécsi diáklányról, aki az október 23-i diák-tanár tüntetésen szerepelt Jövő című slamjével. A szókimondó szöveg hatalmas ovációt váltott ki a jelenlévőkből, másnap azonban iskolája, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Facebook-oldalán állásfoglalást tett közzé az intézmény igazgatója, Nyisztor Zsolt, aki elhatárolódott a lány nyilvános felszólalásától. „Messzemenően elutasítjuk annak minden, a keresztény értékekkel össze nem egyeztethető tartalmát és narratíváját” – fogalmazott az iskolaigazgató. Sokan támadták Pankotai Lili slamjét a trágár kifejezések miatt, szájára vette őt a kormánypárti sajtó. Holott a Jövő című slam nem odavetett, szerkesztetlen trágárkodás, hanem egy, a nyelv szabályszerűségeivel remekül játszó szövegfolyam, ami illeszkedik témájához.
Barát Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Angol Tanszékének nyelvésze október 26-án, szerdán hosszabb Facebook-bejegyzést írt a pécsi iskolaigazgató nyilatkozata apropóján, lapunk kérésére pedig bővebben kifejtette véleményét az esetről. Szerinte egy elhangzott szöveget formai alapon megítélni eleve visszás – tartalmi és formai elemeket nem lehet szétválasztani –, a forma, a beszédmód stílusának vitatása, kifogásolása valójában arra szolgál, hogy kirekesszük a tartalmi mondanivalót. Hogy egyszerű példával éljek,
amikor úgy érezzük, hogy valakivel „egy nyelvet beszélünk”, akkor sosem foglalkozunk azzal, ez milyen formát ölt.
A nyelvhasználat, a szövegek megformáltsága jellemzően akkor válik vita tárgyává, amikor valami lényegi tartalmi dologról nem kívánunk beszélni – emeli ki. Pankotai Lili fellépésével kapcsolatban azt is rendre föl szokták hozni, hogy aki „lány létére” így beszél, annak a mondandójához nem lehet kapcsolódni. Ez utóbbi gyakorlat banalizálja a nyelvi helyzetet, elirányítja a figyelmet a szövegről és a megszólaló személyét helyezi a viták középpontjába.
Terelésre van is oka a kormánykommunikációnak, hetek óta tartanak a diáktüntetések.
– Ez egy hatalmi szempontból kritikus helyzet – magyarázza a nyelvész– a diákok önszerveződése nem várt mértéket öltött, az iskolán túli nyilvános térbe bekerült egy égető társadalmi probléma. A tüntetések egyértelműen az államhatalomhoz szólnak, látványosak, kikerülhetetlenek, ebben a feszült helyzetben azzal lehet elkerülni, hogy az intézményesült problémákról kelljen nyilatkoznunk, ha elkezdünk moralizálni - beszél a tágabb összefüggésekről Barát Erzsébet.
Nyisztor Zsolt iskolaigazgató ezt tette, keresztény értékekre hivatkozva határolódott el iskolája diákjának szövegétől. Pankotai Lili védelmére kelt Heidl György is, a pécsi bölcsészkar dékánja, aki a Válasz Online-nak adott interjújában kiemelte: a keresztény értékek emlegetése ma már gyakorlatilag politikai hívószó. – Szövegekkel foglalkozom hivatásszerűen. Meg tudom különböztetni azt, hogy egy műfajon belül mi öncélú, s mi az, ami valódi tartalmat jelent. Pankotai Lili szövege sem öncélú trágárkodás volt, s különösen nem káromkodás, ami mindig blaszfém – nyilatkozta az esztéta, aki szerint a csúnya szavak funkciója a düh kifejezése.
Pankotai Lili: Nem tudom, mit tudnék ezen megbánniHeidl Györgyhöz hasonlóan Barát Erzsébet is fölvetette azt a morálisan valóban lényegi kérdést, hogy miért határolódik el egy oktató az érte kiálló diáktól. „Nem fordíthatjuk el tekintetünket az előállt helyzetben Liliről, mert akarva-akaratlan szimbolikus figurává vált a reakciók nyomán. Ha hallgatunk, az minden egyes küzdő diáknak is üzen, azoknak a diákoknak, akik hatalmas lelkesedéssel fogadták a szöveget. Ezért nem vághatjuk el hirtelen a szöveg fogadtatását a »ne dimenzionáljuk túl érv« mentén. Szerintem öngyilkos lépés, ha elengedjük legfontosabb szövetségeseink kezét! Lilinek és őt látva a társainak, tudnia kell, mi úgy hisszük, a mindenre IS fogja majd vinni! Hogy nem hiába bíznak bennünk – ők, akik a hatalmi gépezet legkiszolgáltatottabbjai!” – írta posztjában a nyelvész.
Pankotai Lili a tüntetésen ténylegesen nem káromkodott, mindemellett a trágár beszédmód számonkérése is kérdéses, ahogy Barát Erzsébet posztjában megírta: „Ne álljunk be a szemforgató, álszent és ostoba moralizálók sorába, akik észre sem veszik, vagy éppen nagyon is élvezik, mikor naponta hangoztatják és visszhangozzák a gyűlölködés retorikáját – amit az ötös számú Fidesz tagkönyv tulajdonosának neve fémjelezhet leghitelesebben ma a hivatalos kormányzati retorikában”. Bayer Zsolt nevét sokan emlegették, Barát Erzsébet a posztjában foglaltakhoz hozzátette – Ahogy Bayer Zsolt beszél, az számomra nem is trágár, hanem egész egyszerűen ordenáré. Mivel nem az a lényeg, hogy valaki trágár szavakat használ-e, hanem az, ahogyan használja, mi vele a célja, mi lesz a következménye.
Bayer Zsolt beszédmódja valóban káros, hiszen szavaival leggyakrabban stigmatizál, szinte dehumanizál egyéneket és társadalmi csoportokat. Ezzel szemben Pankotai Lili szövege nem uszítás, még csak nem is személyeskedő, és végképp nem az a célja, hogy valaki megsemmisüljön. A Jövő című slam egy drámai helyzetet mondd el, nevezetesen, hogy a magyar oktatás gyakorlatilag összeomlott. Ezt nem lehet finomkodva elmesélni
- fejti ki.
Magyarországon évek óta fokozatosan durvul a politikai közbeszéd, ennek jelenségéről a nyelvész úgy fogalmaz: – A centralizált hatalmi gépezet kiépülése szükségszerűen politikai kommunikáción keresztül valósul meg. Azt látom, hogy az utóbbi tizenhárom év alatt a rendszer kommunikációja rutinná tette a gyűlöletbeszédet és a verbális agressziót. Ez a rutin nem csak a hatalomban lévőket jellemzi, hanem előbb-utóbb a hétköznapi beszédet is, így a társadalom kommunikációja is agresszívvé válik – összegezte Barát Erzsébet.
Névjegy
Barát Erzsébet Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar angol tanszékének docense. A gyűlöletbeszéd, a verbális agresszió témájában több tanulmányt írt, magyar nyelven ezek a Médiakutatóban, a Századvégben és az általa szerkesztett TNTeF: Társadalmi Nemek Tudománya e-Folyóíratban olvashatók.
