Támadják Pankotai Lilit, a tüntetéseken kiálló pécsi diáklányt, de azt, hogy a magyar oktatás összeomlott, nem lehet finoman elmondani

A Jövő slam a trágár szavai ellenére is építő jellegű, ellentétben Bayer Zsolt megnyilatkozásaival.

Több mint egy hete szól a közbeszéd Pankotai Liliről, a pécsi diáklányról, aki az október 23-i diák-tanár tüntetésen szerepelt Jövő című slamjével. A szókimondó szöveg hatalmas ovációt váltott ki a jelenlévőkből, másnap azonban iskolája, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Facebook-oldalán állásfoglalást tett közzé az intézmény igazgatója, Nyisztor Zsolt, aki elhatárolódott a lány nyilvános felszólalásától. „Messzemenően elutasítjuk annak minden, a keresztény értékekkel össze nem egyeztethető tartalmát és narratíváját” – fogalmazott az iskolaigazgató. Sokan támadták Pankotai Lili slamjét a trágár kifejezések miatt, szájára vette őt a kormánypárti sajtó. Holott a Jövő című slam nem odavetett, szerkesztetlen trágárkodás, hanem egy, a nyelv szabályszerűségeivel remekül játszó szövegfolyam, ami illeszkedik témájához.

Barát Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Angol Tanszékének nyelvésze október 26-án, szerdán hosszabb Facebook-bejegyzést írt a pécsi iskolaigazgató nyilatkozata apropóján, lapunk kérésére pedig bővebben kifejtette véleményét az esetről. Szerinte egy elhangzott szöveget formai alapon megítélni eleve visszás – tartalmi és formai elemeket nem lehet szétválasztani –, a forma, a beszédmód stílusának vitatása, kifogásolása valójában arra szolgál, hogy kirekesszük a tartalmi mondanivalót. Hogy egyszerű példával éljek,

A nyelvhasználat, a szövegek megformáltsága jellemzően akkor válik vita tárgyává, amikor valami lényegi tartalmi dologról nem kívánunk beszélni – emeli ki. Pankotai Lili fellépésével kapcsolatban azt is rendre föl szokták hozni, hogy aki „lány létére” így beszél, annak a mondandójához nem lehet kapcsolódni. Ez utóbbi gyakorlat banalizálja a nyelvi helyzetet, elirányítja a figyelmet a szövegről és a megszólaló személyét helyezi a viták középpontjába.

– Ez egy hatalmi szempontból kritikus helyzet – magyarázza a nyelvész– a diákok önszerveződése nem várt mértéket öltött, az iskolán túli nyilvános térbe bekerült egy égető társadalmi probléma. A tüntetések egyértelműen az államhatalomhoz szólnak, látványosak, kikerülhetetlenek, ebben a feszült helyzetben azzal lehet elkerülni, hogy az intézményesült problémákról kelljen nyilatkoznunk, ha elkezdünk moralizálni - beszél a tágabb összefüggésekről Barát Erzsébet.

Nyisztor Zsolt iskolaigazgató ezt tette, keresztény értékekre hivatkozva határolódott el iskolája diákjának szövegétől. Pankotai Lili védelmére kelt Heidl György is, a pécsi bölcsészkar dékánja, aki a Válasz Online-nak adott interjújában kiemelte: a keresztény értékek emlegetése ma már gyakorlatilag politikai hívószó. – Szövegekkel foglalkozom hivatásszerűen. Meg tudom különböztetni azt, hogy egy műfajon belül mi öncélú, s mi az, ami valódi tartalmat jelent. Pankotai Lili szövege sem öncélú trágárkodás volt, s különösen nem káromkodás, ami mindig blaszfém – nyilatkozta az esztéta, aki szerint a csúnya szavak funkciója a düh kifejezése.

Heidl Györgyhöz hasonlóan Barát Erzsébet is fölvetette azt a morálisan valóban lényegi kérdést, hogy miért határolódik el egy oktató az érte kiálló diáktól. „Nem fordíthatjuk el tekintetünket az előállt helyzetben Liliről, mert akarva-akaratlan szimbolikus figurává vált a reakciók nyomán. Ha hallgatunk, az minden egyes küzdő diáknak is üzen, azoknak a diákoknak, akik hatalmas lelkesedéssel fogadták a szöveget. Ezért nem vághatjuk el hirtelen a szöveg fogadtatását a »ne dimenzionáljuk túl érv« mentén. Szerintem öngyilkos lépés, ha elengedjük legfontosabb szövetségeseink kezét! Lilinek és őt látva a társainak, tudnia kell, mi úgy hisszük, a mindenre IS fogja majd vinni! Hogy nem hiába bíznak bennünk – ők, akik a hatalmi gépezet legkiszolgáltatottabbjai!” – írta posztjában a nyelvész.

Pankotai Lili a tüntetésen ténylegesen nem káromkodott, mindemellett a trágár beszédmód számonkérése is kérdéses, ahogy Barát Erzsébet posztjában megírta: „Ne álljunk be a szemforgató, álszent és ostoba moralizálók sorába, akik észre sem veszik, vagy éppen nagyon is élvezik, mikor naponta hangoztatják és visszhangozzák a gyűlölködés retorikáját – amit az ötös számú Fidesz tagkönyv tulajdonosának neve fémjelezhet leghitelesebben ma a hivatalos kormányzati retorikában”. Bayer Zsolt nevét sokan emlegették, Barát Erzsébet a posztjában foglaltakhoz hozzátette – Ahogy Bayer Zsolt beszél, az számomra nem is trágár, hanem egész egyszerűen ordenáré. Mivel nem az a lényeg, hogy valaki trágár szavakat használ-e, hanem az, ahogyan használja, mi vele a célja, mi lesz a következménye.

Magyarországon évek óta fokozatosan durvul a politikai közbeszéd, ennek jelenségéről a nyelvész úgy fogalmaz: – A centralizált hatalmi gépezet kiépülése szükségszerűen politikai kommunikáción keresztül valósul meg. Azt látom, hogy az utóbbi tizenhárom év alatt a rendszer kommunikációja rutinná tette a gyűlöletbeszédet és a verbális agressziót. Ez a rutin nem csak a hatalomban lévőket jellemzi, hanem előbb-utóbb a hétköznapi beszédet is, így a társadalom kommunikációja is agresszívvé válik – összegezte Barát Erzsébet.