Egyre súlyosabb a magyar gyermekek mentális állapota, pár hónap alatt az ötszörösére nőtt a szorongásos és depressziós esetek száma

A sürgősségi esetszám pedig 40 százalékkal emelkedett. A betegek közt kiemelkedően sok az önsértő fiatal. A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia továbbra is telt házzal működik.

Tovább súlyosbodik a magyar gyermekek mentális állapota – írja a Magyar Hang a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia beszámolója alapján.

A gyerekek mentális állapotára a mai napig komoly hatást gyakorol a két és fél éve kitört Covid-járvány – számolt be tapasztalatairól a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia. Mint írták, az intézmény továbbra is telt házzal működik.

Emlékeztettek az egy évvel ezelőtti adataikra: Eszerint

Az azóta eltelt időszakban a drámai helyzet nem változott, sőt, ha lehet, még nagyobb nyomás alatt működik az intézmény. A mentő napi több alkalommal szállítja ide az azonnali ellátást igénylő súlyos eseteket az ország nagy részéről. A betegek között

„Megszokottá vált számunkra, hogy folyamatosan érkeznek sürgősségi esetek, a gyermekek mentálhigiéniás állapotának romlása állandósultnak mondható. Különösen az ügyeleti időszakok megterhelőek, hiszen az országban csak néhány intézmény fogad súlyos pszichés állapotban lévő gyerekeket, fiatalokat. Gyakran emiatt a családoknak is sokat kell utazniuk” – mondta Baji Ildikó kórházigazgató.

A karanténidőszak új helyzeteket is teremtett, a társas kapcsolatoktól szorongó fiatalok ráeszméltek arra, hogy a kapcsolattartás nem feltétlenül igényel személyes találkozást. Nem érzik szükségét annak, hogy hagyományos emberi kommunikáción alapuló kapcsolatokat tartsanak fenn, hiszen az online térben ők döntik el, hogy mikor, kivel, milyen körülmények között beszélnek. „Sok gyereknek óriási stresszt jelent az érzelemszabályozás, és minél inkább online élik az életüket, annál kevésbé tudják elsajátítani az offline élet szociális készségeit” – magyarázta Tárnok Zsanett, a Vadaskert klinikai szakpszichológusa.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy nem várható a helyzet normalizálódása a következő időszakban. Éppen ezért át kell alakítanunk a működésünket, hogy megfelelően tudjuk kezelni a megnövekedett és gyakran súlyosabb pszichés eseteket. Egy év előkészület után, svéd mintára dialektikus viselkedésterápiás (DBT) részleget indítunk a kórházban, nevezhetjük egyfajta terápiás központnak is, amely az első ilyen részleg lesz az országban” – közölte Baji Ildikó. Kiemelte: a részleg szerves részét képezik a csoportos foglalkozások, amelyek abban segítenek, hogy stresszes szituációkban hogyan lehet szabályozni az érzelmeket. A szakértő szerint ezeknek a technikáknak az elsajátításával nemcsak a gyerekek, hanem szüleik is sokat tanulnak, és jelentősen csökkenthető az önsértések száma.

Aggasztó pszichés állapotok

Az iskola- és óvodapszichológusok közössége a köznevelés általános helyzetére adott állásfoglalásában arra mutatott rá, hogy aggasztó mértékben romlik a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota.

Mint írják, rendszeresen előforduló jelenség lett az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban pedig ezenkívül a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése is.

A gyerekpszichológusok szerint a pedagógusokat érintő nagymértékű fluktuáció egyre jobban ellehetetleníti a stabilitást és a kiszámíthatóságot, amelyek a legfontosabbak az óvodások esetében. A biztonságnak e hiánya hozzájárul a szorongásos jegyek, a viselkedésproblémák, illetve a figyelemzavar egyre gyakoribb megjelenéséhez, az ismétlődő személyi változások pedig nehezítik a fejlődési elakadások korai felismerését. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan növekszik, a rendszer pedig nem rezonál a megváltozott igényekre az integráció valódi megvalósulását támogató szakmai, emberi erőforrásbeli, valamint tárgyi feltételek biztosításával.

A tanulók munkaterheit vizsgáló hazai kutatások szerint a mai diákok többet dolgoznak mint a szüleik. Az általános iskolás alsó tagozatos gyerekek átlagosan heti 40-42 órát kénytelenek a munkára fordítani, tehát ennyi időt töltenek a tanulással és az ahhoz kapcsolódó kötött, strukturált tevékenységekkel. A középiskola 10. osztályosainak már több mint 50 órányi tanuláshoz kapcsolódó kötelezettségeik vannak hetente (tanórák, házi feladat, különóra). Belátható, hogy ez már rövid távon is testi és érzelmi károkat okozhat. A serdülőkorra jellemző biológiai változások feszültséget és labilitást keltenek a kamaszokban, az ehhez járuló túlzottan magas elvárások pedig akadályozzák az egészséges mentális fejlődésüket.

Nem veszi figyelembe a vizuális környezeti hatásokból eredő sajátosságokat, és annak ellenére igyekszik akadémikus módszerekkel, lexikális tudást adni a gyerekeknek, hogy a tanulás bizonyítottan tapasztalati úton lehet örömteli és hatékony.

A pszichés problémák előfordulása nem csupán a diákokat, hanem a közoktatási rendszerben dolgozó pedagógusokat is érinti. Egy tanár átlagos heti munkaideje meghaladhatja az 50 órát. Mindez az alacsony társadalmi és anyagi megbecsülés mellett olyan érzelmi terhelést okoz a pedagógusoknak, amely akár már rövid távon is kiégéshez vezethet. „Mindezeken kívül fájóan hiányoznak a Nemzeti Alaptantervből a mentális egészséggel összefüggő tantárgyak” – teszik hozzá.

Az óvoda- és iskolapszichológusok szélesebb körű társadalmi párbeszédet sürgetnek az oktatás reformjának szükségességéről, és szolidaritást vállalnak mindazokkal, akik a változtatás érdekében hallatják a hangjukat.